// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Megtelt Csíkszereda június 1-re, a lakosságtól kérnek szállást

// HIRDETÉS

A hivatalos szálláshelyek zömét lefoglalták a pápalátogatásra. A szervezők a csíkiaktól remélnek szállást a zarándokok számára.

A június 1-jei csíksomlyói pápalátogatás szervezői felhívást intéztek a helyi lakossághoz, hogy a pápalátogatás idején biztosítsanak szállást a zarándokoknak, ugyanis a kereskedelmi szálláshelyek zömét már lefoglalták.

 

A pápalátogatás programját a Vatikán körülbelül másfél hónappal a vizit előtt teszi közzé, ami azt jelenti, hogy húsvét előtt derülnek ki a pontos részletek – áll a szervezők, a gyulafehérvári főegyházmegye sajtóbizottsága, illetve helyi önkormányzati vezetők közleményében. Arra számítanak, hogy a szentatya június 1-jén fog Csíksomlyón szentmisét bemutatni, ahol összesen várhatóan mintegy öt órát tartózkodik majd. Közölték: minden erdélyi felekezet vezetői meghívást kapnak, a meghívókat csak a végleges program kíséretében küldik ki.

 

Mivel a kereskedelmi szálláshelyek már foglaltak, Tánczos Barna szenátor szerint művelődési házakban, sporttermekben lehet kialakítani szállásokat,

 

de a családoknak saját otthonaikban is kellene fogadniuk a zarándokokat.

„Székelyföld legnagyobb kalákáját” kell megszervezni, szólította fel a családokat Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke, aki szerint „itt az alkalom, hogy megmutassuk térségünk értékeit, hitünket és vendégszeretetünket”.

 

Azt a célt tűzte ki, hogy minél több vendég maradjon a térségben a pápalátogatástól az egy héttel későbbi pünkösdi búcsúig, illetve a későbbiekben is visszatérjenek. Közölte, ebben az időszakban színes programkínálattal várják a vendégeket, erre az időszakra időzítik ugyanis a hargitai megyenapokat, de

 

kiterjesztik a programkínálatot a szomszédos Kovászna és Maros megyékre is.

Borboly felhívta a figyelmet, hogy a térség nemzetközi figyelmet fog kapni, ezért meg kell mutatni, hogy Székelyföld igenis létezik, még ha egyesek ezt el is vitatják.

 

A román elnöki hivatal és a Vatikán január 11-én jelentette be, hogy Ferenc pápa május 31. és június 2. között Romániába látogat. A katolikus egyházfő Bukarest mellett a moldvai Jászvásárra, a romániai görögkatolikusok szellemi központjának számító Balázsfalvára, valamint a csíksomlyói Mária-kegyhelyre is elmegy.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS