// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Egy elfeledett szeméttelepbe „botlottak” az autópálya-építők Gyulafehérvárnál

// HIRDETÉS

A tervek készítésekor senki nem emlékezett arra, hogy egy több mint harmic éve bezárt szeméttelep is az autópálya-leágazás útjába esik.

Míg más szakaszok esetében medvék, békák vagy denevérek természetes élőhelyei hátráltatták az autópálya-építést, Gyulafehérvár mellett egy elfeledett hulladéktelep áll a város és a várva várt gyorsforgalmi út közé. A Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya építtetői több tonna hulladékba „botlottak” Gyulafehérvár körgyűrűjének déli szakasza mellett, ahol a majdani autópályára vezető csomópontnak kellene javában épülnie. Az építtetők nem igazán tudnak mit kezdeni a helyzettel, ezért írásban értesítették a gyulafehérvári önkormányzatot a nem várt akadályról.

Ahhoz képest, hogy most mindenki úgy tesz, mintha meglepődne, a Ziarul Unirea tavaly októberben készített légifelvételén jól kivehetőek az egykori szeméttelep körvonalai (kb. a második perctől). 

Mint kiderült, a Partos városrészen a rendszerváltás előtt egy szeméttelep működött, amit akkor zártak be, amikor a Joruárka-patak (Pârâul Iovului) mellé költöztették a város hulladékkezelő telepét. Mivel akkoriban nem volt Romániára kötelező érvényű európai irányelv, a hulladékra földet szórtak, majd mindenki megfeledkezett a létezéséről – olyannyira, hogy az autópálya-leágazás tervezésekor és az környezeti tanulmány elkészítésekor sem emlékezett senki a cseppet sem elhanyagolható körülményre. 

Az építtető értesítette az autópálya-építő céget (CNAIR) is a problémáról, melynek az egyedüli megoldása a szemét elhordása lehet. Más kérdés, hogy ilyen nagy mennyiségű szemetet miként és főleg hová lehet elköltöztetni. A szemétből mindenesetre mintát vettek, hogy megállapítsák, milyen a kémiai összetétele.

A 70 kilométeres, négy szakaszra osztott A10-es autópálya elviekben 2016-ban kellett volna elkészüljön. Ebből a Torda – Marosdécse és Marosdécse – Nagyenyed szakaszokat tavaly júliusban adtak át, de a 29 km-ből csak 26 km-t, további 3 km csak a következő szakasz átadása után lesz használható. A másik két szakaszon lassan halad a munka, a kivitelezők munkaerőhiányra hivatkoznak, ugyanakkor az egyik kivitelező pénzügyi problémái is lassítják az építkezést. A szakaszok átadása 2020-ra várható.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS