A kormány átmegy Robin Hoodba: jól megkopasztja a „kapzsi” bankokat

És végre előállt a kormány az ötlettel, honnan akar pénzt szerezni a nyugdíj- és béremelésre, illetve egy tízmilliárd eurós befektetési alap létrehozására: az egészet a „kapzsi” bankokon verik le.

De tényleg: Eugen Teodorovici pénzügyminiszter kedden este jelentette be, hogy „kapzsisági illetéket”  akar kivetni jövő évtől  a bankokra.

A Robin Hooddá átvedlő kormány elvileg biztosra megy, hiszen a pénzintézetek nem tartoznak a legnépszerűbb intézmények közé. Pláne most, hogy a változó kamatú ingatlanhitelek mértékét meghatározó bankközi kamatláb, a ROBOR jóval magasabb, mit tavaly ilyenkor. És ez a kormány tervének lényege is.

A miniszter elmondta, a kapzsisági illetéket azoknak a bankoknak kell majd leróniuk, amelyek másfél százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,2 százalékától indul és a ROBOR jelenlegi, 3 százalékot meghaladó szintjénél már eléri a 0,9 százalékot.

Teodorovici azt mondja, az intézkedés az állampolgárok érdekeit védi. Magyarázatképpen felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok inkább biztonságos államkötvényekbe fektetik a pénzüket ahelyett, hogy a reálgazdaságot finanszírozzák, így a cégek szerinte drágábban jutnak hitelekhez, mint külföldi versenytársaik. A magánszemélyeknek folyósított hiteleknél a bankok 8 százalék körüli kamatot alkalmaznak, míg a betétekre alig 2 százalék körüli kamatot fizetnek.

És a bankok megrendszabályozásával még nincs vége a Robin Hoodkodásnak: jövő évtől kezdve megawattóránként 68 lejben szabják meg a lakossági és ipari gázár felső határát. A kötelező magánnyugdíjalapok esetében lehetővé akarják tenni, hogy a befizető a nyugdíjkorhatár elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi tagság után) kétszázalékos illetékfizetési kötelezettség terhe mellett kivehesse pénzét az alapból.