Az elnyomó labanc hadsereg ne masírozzon Gyulafehérváron!

Van egy ilyen egyesület Gyulafehérváron, hogyaszongya: Neamunit. Szójátékos név ez, azt is jelenti, hogy „egyesültünk”, meg azt is, hogy „egyesült nép”.

Na, ez a társaság kapta magát, és írt egy dörgedelmes beadványt, amelyet elküldött a polgármesteri hivatalnak, a kormánymegbízotti hivatalnak, a városi tanácsnak, a Fehér megyei tanácsnak, továbbá a Nemzeti Kultúra és Identitás Minisztériumába. A beadványban egyszerű dolgot követel a partióta banda: tiltsák be az osztrák egyenruhába bújtatott katonák (valójában helyi rendőrök) masírozását a gyulafehérvári várban. Há’ nehogy má’ egy elnyomó hadsereg vonulgasson Románia jelképes fővárosában!

A jeles szerzők alaposan megindokolják követelésüket. Pontokba szedjük őket:

1. Gyulafehérvár a román állam fennhatósága alatt van, és nem az osztrákéban. Nos, ezt nehezen lehetne tagadni.

2. Egy elnyomó hadsereg „történelmi rekonstrukciós” masírozása szöges ellentétben áll a román áldozatos harcával, hogy megszabaduljon a birodalmi (köztük az osztrák) elnyomások alól. Az 1. és 2. pont közt már van egy kis ellentmondás, ugye. A „rekonstrukcionista” osztrák sereg a román állam fennhatósága alatt vonulgat.

3. Gyulafehérvár várában rettenetes atrocitásokat követtek el a román nép ellen, lásd Horea és Closca kerékbe törését. Nyilván a ma masírozó „osztrák” katonák a hajdani kerékbe törők utódai. Mert a ruha teszi az embert.

4. Idén a nagy egyesülés centenáriumát ünnepli Románia. És erre tessék, osztrákok a várban! Nókomment.

5. Az Erdélyt 1699 és 1918 között elnyomó Osztrák Birodalom fennhatósága alatt a románoknak semmiféle polgári joguk nem volt. Ja, Adolf Buccow generális ágyúkkal lövette az erdélyi román ortodox templomokat. Ja, Románia elsősorban azért lépett be az I. világháborúba, hogy felszabadítsa Erdélyt az osztrák-magyar uralom alól. Hát, itt döntse el mindenki, mi igaz, mi nem.

6. Ami magát a várat illeti: igaz, hogy a rohadt labancok húzták fel a böhöm nagy épületet, de ne feledjük, hogy ott egy dák vár állt jóval azelőtt, ugye, aztán meg egy római. Na, ki volt ott először?

7. Vitéz Mihály is idejött, hogy egyesítse a három román fejedelemséget, helló! És hát a gyulafehérvári nagygyúlést sem hiába nevezik éppen így.

8. A fentiek alapján égbekiáltó gazság, sőt, szentségtörés, hogy az idegen uralom ellen küzdő románok áldozatának e szent helyén osztrák elnyomó csapatok masíroznak.

A fenti, igen súlyos történelmi érvek alapján a Neamunit társaság azt követeli a hatóságoktól, tiltsák be az osztrák egyenruhát viselő katonák masírozását a gyulafehérvári várban. Mégpedig egyszer, s mindenkorra.

A patrióták azonban pozitívan gondolkoznak. Megoldást is ajánlanak a jövőre nézve. Soroljuk őket:

a. Masírozzanak dák és római egyenruhás katonák a várban. Könyörgünk, ne röhögjenek, nem vicc!

b. Masírozzanak Vitéz Mihály korabeli egyenruhás katonák a várban. Oké, feladjuk, lehet röhögni!

c. Masírozzanak az 1918–19-es felszabadító román hadsereg egyenruháját viselő katonák a várban. Kész, sírva visít!

Így dörögtek a patrióták beadványukban. Egyelőre azonban van egy kis baj: egyetlen címzett hatóság sem válaszolt a dokumentumra, noha a törvény által előírt 30 napos határidő lejárt. Ez van, hazaáruló hatóságok!