Százak haltak meg az indonéziai cunamiban
Egy 7,5-ös erősségű földrengés váltotta ki a szökőárt, amely strandoló embereket is elmosott a partról.
A pénteki 48-ról legalább 384-re emelkedett az indonéziai földrengés és az utórengések kiváltotta szökőár halálos áldozatainak száma a Sulawesi sziget térségében, írja a Reuters az Indonéziai Katasztrófaelhárító Ügynökség közlésére hivatkozva. Több mint 540 ember megsérült, de ezek még nem a végső számok az ügynökség szerint, nem is kapták meg a részletes jelentéseket, mert a természeti katasztrófa elvágta a kommunikációt az érintett területtel.
A pénteki 7,5-ös erősségű földrengés leginkább a Palu nevű, 380 ezer lakosú várost sújtotta a szigeten. Az ügynökség szóvivője szerint a rengés után kiadott cunamiriadót péntek este sokan nem vették komolyan, folytatták az ünneplést a tengerparton, a 800 km/óra sebességgel közeledő szökőár onnan sodort el sok embert. Több ezer épület (lakóházak, kórházak, szállodák, kereskedelmi központok) összedőlt. A tengerparti várost szombaton utórengések rázták meg, amelyeket három méteres hullámok követtek.
A mentés elkezdődött ugyan, de a műveleteket az is akadályozza, hogy a Paluba vezető főutat földcsuszamlás zárta el, és az áramellátás is megszakadt.
Indonesia: The moment a tsunami smote the Indonesian city of Palu after a major Earthquake. 28-09-2018 pic.twitter.com/j8IoNaqZk2
— Rowan Van Dijk (@Lastkombo) September 28, 2018
A földrengés epicentruma jóval közelebb esett Donggala városához, ahol szintén nagy lehet a pusztítás, de a kommunikáció megszakadása miatt nem tudták felmérni a károkat. Jakarta teherszállító repülőgépekkel küld segélyszállítmányokat a térségbe.
Sokan bírálták a meteorológiai ügynökséget, írja a Reuters, mert kiadott ugyan cunamiriadót, de 34 perccel utána meg is szüntette. A hatóságok azt közölték, a szökőár hullámai a riasztás idején belül érték el Palu melletti partokat. Korábban a katasztrófaelhárítási ügynökség a helyi kórházra hivatkozva azt közölte, 48 ember halt meg a földrengés miatt.
Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?
Sánta Miriám
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Használati utasítás március 15-re
Szántai János
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Sólyom István
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Fall Sándor
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
