Százak haltak meg az indonéziai cunamiban
Egy 7,5-ös erősségű földrengés váltotta ki a szökőárt, amely strandoló embereket is elmosott a partról.
A pénteki 48-ról legalább 384-re emelkedett az indonéziai földrengés és az utórengések kiváltotta szökőár halálos áldozatainak száma a Sulawesi sziget térségében, írja a Reuters az Indonéziai Katasztrófaelhárító Ügynökség közlésére hivatkozva. Több mint 540 ember megsérült, de ezek még nem a végső számok az ügynökség szerint, nem is kapták meg a részletes jelentéseket, mert a természeti katasztrófa elvágta a kommunikációt az érintett területtel.
A pénteki 7,5-ös erősségű földrengés leginkább a Palu nevű, 380 ezer lakosú várost sújtotta a szigeten. Az ügynökség szóvivője szerint a rengés után kiadott cunamiriadót péntek este sokan nem vették komolyan, folytatták az ünneplést a tengerparton, a 800 km/óra sebességgel közeledő szökőár onnan sodort el sok embert. Több ezer épület (lakóházak, kórházak, szállodák, kereskedelmi központok) összedőlt. A tengerparti várost szombaton utórengések rázták meg, amelyeket három méteres hullámok követtek.
A mentés elkezdődött ugyan, de a műveleteket az is akadályozza, hogy a Paluba vezető főutat földcsuszamlás zárta el, és az áramellátás is megszakadt.
Indonesia: The moment a tsunami smote the Indonesian city of Palu after a major Earthquake. 28-09-2018 pic.twitter.com/j8IoNaqZk2
— Rowan Van Dijk (@Lastkombo) September 28, 2018
A földrengés epicentruma jóval közelebb esett Donggala városához, ahol szintén nagy lehet a pusztítás, de a kommunikáció megszakadása miatt nem tudták felmérni a károkat. Jakarta teherszállító repülőgépekkel küld segélyszállítmányokat a térségbe.
Sokan bírálták a meteorológiai ügynökséget, írja a Reuters, mert kiadott ugyan cunamiriadót, de 34 perccel utána meg is szüntette. A hatóságok azt közölték, a szökőár hullámai a riasztás idején belül érték el Palu melletti partokat. Korábban a katasztrófaelhárítási ügynökség a helyi kórházra hivatkozva azt közölte, 48 ember halt meg a földrengés miatt.
Egy szegény kis adófizető panaszai
Szántai János
Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.
Eurovíziós Dalfesztivál: hogyan vált a művészet a nagyon-nagyon-nagyon egyértelmű üzenetek hordozójává?
Varga László Edgár
És hogyan lett a téma fontosabb, mint a mű?
Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté
Sánta Miriám
Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.
Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról
Fall Sándor
Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.
