Ha már nincs centenáriumi autópálya, legyen bár egy gyalogút

A mioritikus hazát összekapcsoló autópálya továbbra is csak nagy álom. De ha már ez nem jött össze, legalább egy gyalogút legyen, amely egyesít. Kicsit ironikus ugyan, hogy a 21. században épp a közlekedés legősibb formáját szolgáló út legyen a kapocs, de attól még szép és nemes a gondolat.

Azon is eltöprenghet az olvasó, vajon miért pont Via Transilvanicának nevezték el. A gyalogút 950 kilométer hosszú lesz, 10 megyét szel át, és az olténiai Szörényvárt (Drobeta Turnu Severin) köti össze a moldvai Putnával. Azért Szörényvár, mert ott lépett be az országba annak idején I. Károly király, Putna pedig azért, mert ott nyugszik Nagy István (Ștefan cel Mare) moldvai fejedelem. Ha megfigyelik a képet, jól látható, hogy valamilyen okból az egyesítő gyalogút kikerüli az ország dél-keleti részét, fővárosostól, mindenestől.

A gyalogút egyik különlegessége, hogy az út- és kilométerjelző kövek nem egyszerű oszlopok: mindegyiken egyedi faragványok vannak. 135 andezit jelzőkő már el is készült, ezek Beszterce-Naszód megyébe kerülnek, ugyanis valamiért onnan indítják el az útjelzést. A köveken látható domborműveket jászvásári egyetemi hallgatók faragták, akik el is magyarázták, hogy például Decebal dák király arcképét azért választották, hogy ha az arra járó ránéz, emlékezzen az őseire, meg hogy honnan is jött. Kérdés, mi van, ha nem román az arra járó.

A gyalogút-projekt önkéntes alapon készül, gyalogosok és kerékpárosok is használhatják majd, és a bajnok ultramaratonista, Tibi Ușeriu az egyik nagykövete.

Bízunk abban, hogy a Via Transilvanica hamarabb elkészül, mint az autópálya.