// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Székely eredetére is utal címerében a hétfőn beiktatott új temesvári püspök

// HIRDETÉS

1990 óta először magyar püspöke van a sokszínűségéről híres temesvári római katolikus egyházmegyének.

Pál József Csabát három nyelven – németül, magyarul és románul – tartott szertartás keretében szentelték püspökké. A temesvári dómban tartott szertartáson mintegy negyven romániai, magyarországi, szerbiai, horvátországi, németországi római katolikus, illetve görög katolikus püspök tette a kezét az új egyházi elöljáró fejére.

Az újdonsült püspök korábban a resicabányai Havas Boldogasszony templom plébánosa és hegyvidéki főesperes volt. Püspöki beköszönő beszédében elmondta, hogy az „egység a sokszínűségben” elvet szeretné követni. A temesvári egyházmegyében ugyanis a magyarok, a románok, a németek, a horvátok, a bolgárok és a szlovákok „csak együtt tudják beteljesíteni az Úr rendelését”, jelentette ki.

A püspök felkenésének, a főpásztori jelképek átadásának ceremóniáját Martin Roos leköszönő püspök, Ioan Robu bukaresti érsek, metropolita és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vezette. Az új főpásztort a ceremónia végén Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes és Victor Opaschi, a román kormány vallásügyi államtitkára is köszöntötte, mindketten Temesvár és a Bánság vallási és etnikai sokszínűséget hangsúlyozták.

A 64 éves, székelyföldi származású Pál József Csabát május 16-án nevezte ki Ferenc pápa a temesvári egyházmegye püspökévé. Jelmondata: „Tartsd meg őket a te nevedben!”, címerében a székely eredetre utaló nap és hold, a szentháromság jelképe, valamint a bánsági egyházmegye hétnyelvűségére utaló jelkép szerepel.

Személyében 1990 óta először kerül magyar nemzetiségű püspök a temesvári egyházmegye élére, melyet addig Sebastian Krauter, majd Martin Roos német ajkú püspökök vezettek. Utóbbi 19 évi püspöki szolgálat után előrehaladott életkorára hivatkozva kérte felmentését.

A soknemzetiségű temesvári egyházmegye etnikai összetétele mára, a bánsági svábok tömeges elvándorlása után radikálisan átalakult. A mintegy109 ezer hívet számláló egyházmegyében a hívek 44,1 százaléka magyar, 27,1 százaléka román, 10,9 százaléka német, 4,8 százaléka horvát, 4,4 százaléka bolgár, 2,2 százaléka szlovák, 2,6 százaléka roma és 1,8 százaléka cseh nemzetiségűnek vallotta magát.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS