Debrecenbe kéne menni… vagy a cívis város jön el hozzánk. Nagyvárad után az Érmellékre is.
Mikor máskor, mint a híres Debreceni Virágkarnevál idején, melyet immár évek óta a határ innenső oldalára, Nagyváradra is importálnak. Az idei rendezvény azonban minden eddiginél különlegesebb lesz, ugyanis a két testvérváros mellett az Érmellékig, Bihardiószegig, illetve Esztergom után a felvidéki Királyselmecig is eljutnak a virágkocsik.
Erről szerdai debreceni sajtótájékoztatójukon számoltak be a szervezők, amelyen a romániai partnerek, a Bihar megyei, nagyváradi és bihardiószegi önkormányzat képviselői is jelen voltak. Elhangzott, hogy a virágkarnevál kocsijai idén 13. alkalommal kelnek át a határon és jutnak el Nagyváradra.
A nemzeti ünnepet követő napon, augusztus 21-én öt virágkocsit csodálhatnak a bihari megyeszékhely lakói. Ezek egyike a két város közös kocsija, mely a kultúrát, a debreceni és a váradi színház homlokzatát ábrázolja, de idén először Hajdú-Bihar és Bihar megye is készít közös kreációt. A debreceni Aquatikum és a Fórum kereskedelmi központ kocsijai mellett a nemzeti ünnep jelentőségét, Szent István koronáját és a koronázási jelvényeket ábrázoló virágkocsi is eljut a határ innenső oldalára.
A Közép-Európa legfontosabb fesztiváljai között jegyzett Debreceni Virágkarnevál augusztus 14-21. között zajlik, a pár nap alatt mintegy ötven program várja az érdeklődőket. Az említett öt virágkocsi 21-én Nagyváradon, míg 22-én Bihardiószegen lesz megcsodálható.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Tűz ütött ki Büdösfürdőn kedden este, a lángok több hétvégi házikót és egy lakókocsit is elértek. A tűzoltók megfékezték a lángok továbbterjedését, jelenleg az oltáson dolgoznak.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.