// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Semjén Bukarestnek: nem a mi készülékünkben van a hiba

// HIRDETÉS

„Mi csak arra kérjük önöket, hogy a saját ígéretüket tartsák be” - üzente Semjén Zsolt a román kormánynak.

Az erdélyi magyaroknak és szászoknak 1918-ban tett autonómiaígéretére emlékeztette a Nagy-Románia megalakulásának centenáriumát ünneplő románságot Semjén Zsolt pénteken Tusványoson.

A magyar miniszterelnök-helyettes a nemzetpolitikai fórumon kérdésre válaszolva elmondta:  tiszteletben tartja, hogy a románság ünnepli Erdély Romániához csatolását, és azt kéri,

ők is tartsák tiszteletben, hogy ezen a magyaroknak nincs mit ünnepelni.

„Megértem, hogy nekik nagyon fontos a nemzeti identitás szempontjából december elseje. Ezért csak azt kérem, hogy tanulmányozzák a Gyulafehérvári Nyilatkozatot. Önök akkor megígérték a magyarságnak az önrendelkezést és autonómiát, ezért mi csak arra kérjük önöket, hogy a saját ígéretüket tartsák be, és ne tekintsék extremitásnak, amikor a magyarság autonómiát kér” - fogalmazta meg elvárását Semjén Zsolt.

A politikus azt a kezdeményezést is bírálta, amely Trianon felülvizsgálatáról szorgalmaz nemzeti konzultációt. A Trianonra adandó mai magyar válasz részeként a nemzeti gyászt, a nemzeti összetartozás megünneplését és a történelmi eseményekkel kapcsolatos magyar álláspont nyilvános képviseletét sorolta fel. Semjén Zsolt előadásában is kitért a magyar-román viszonyra, jelezve, hogy

Magyarország nyitott az együttműködésre,

arra, hogy múlt sérelmeit félretéve a közös érdekekre alapozva fejlessze kapcsolatait szomszédaival. „Ha Szerbiával lehetséges volt a történelmi kiegyezés, és ma mi vagyunk Szerbiának a legnagyobb támogatói a tekintetben, hogy bekerüljenek az EU-ba, ha a szerbekkel ezt meg tudtuk tenni, és a kulturális autonómiát meg tudtuk valósítani, akkor Bukarestben is be kellene látniuk, hogy nem a mi készülékünkben van a hiba, hanem az övékben” - mondta Semjén Zsolt.

Rámutatott: amikor a magyar kormány a külhoni magyar közösségek megmaradását gazdaságfejlesztési programokkal támogatja, rajtuk kívül az érintett utódállamoknak is jó, a magyar gazdaságnak is jó, egy tipikus „győztes-győztes” helyzetről van szó.

A román-magyar közös érdekekre példaként Európa észak-déli infrastrukturális tengelyének megépítését hozta fel Semjén, és kiemelte, hogy a kisebbségi jogokat korlátozó ukrán oktatási törvénnyel szembeni fellépésben is Románia és Magyarország kiválóan együttműködik.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is
Krónika

Országos botrány kialakulóban az iskolai egyenruha kötelezővé tételéről, tiltakoznak a magyar diákok is

Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj
Székelyhon

Legtöbb településen drágább lesz a hulladékszállítási díj

Emelkedik a hulladékszállítás díja a legtöbb hargitai településen az új hulladékgazdálkodási rendszer decemberi bevezetésével. Gyergyó térségében lehet a legnagyobb a drágulás, de Csíkban és Udvarhelyszéken is többen magasabb költségekre számíthatnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS