// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Hej, rekordévet zárt a román fegyveripar!

// HIRDETÉS

Kinek ad el fegyvert Románia, és mennyit? A válasz, röviden: akinek csak kell. És egész szép summákért. Sőt, rekordsummákért!

Mielőtt lajstromba vennénk a mordályokat meg az ügyfeleket, következzen a hízó májat gerjesztő statisztika. A román fegyvergyártó vállalatok igen jó évet zártak 2017-ben. Összesen 192,8 millió euró értékű fegyverexportot sikerült lebonyolítaniuk. Persze, nem valószínű, hogy az összeg fedezné, mondjuk a Pentagon negyedévi költségvetését, de az illetékesek igen elégedettek, ugyanis 2016-ban csak 180,8 millió dollárnyi fegyverzetet sikerült exportálni. A különbség azért számottevő: 7%-os növekedés! Rekord, kérem!

És akkor nézzük, kinek és mit. Románia első és legfontosabb vásárlója… nem, nem Magyarország. Az Amerikai Egyesült Államok. Amerika többek között 5465 félautomata puskát, 12,7 mm-es gépfegyvereket, AG7-es gránátvetőket és rakétákat, pisztolyokat, kiskaliberű fegyverekbe és 12,7 mm-es gépfegyverekbe illő lőszert vásárolt a román gyártóktól. A bevásárlások összértéke 77,4 millió euró, vagyis tíz millával több, mint 2016-ban.

Románia másik fontos üzlete a valamilyen okból buzgón fegyverkező Bulgária. A déli szomszéd tavaly összesen 34,9 millió eurót tapsolt el román fegyverzetre.  A bolgárok 12,7 mm-es gépfegyvereket, 14,5 mm-es légelhárító gépfegyvereket, AG-lövegeket, 130 mm-es lövedékeket és kiskaliberű fegyverekbe való lőszert vásároltak, többek között.

Sokat köszönhet a román fegyveripar a táliboknak és az Iszlám Állam harcosainak. Na, nem azért, mert ők is elküldtek volna egy zsíros rendelést. Hanem, mert a velük hadakozóknak kell a fegyver. Afganisztán például 4,3 millió euró értékben vásárolt páncéltörő gránátokat. Irakba pedig 20 000 gépkarabély, továbbá AG7-es és AG9-es lövegek vándoroltak. Az említett frontokra összesen 13,2 millió euró értékű fegyverzet került, amely nem kevesebb, mint 300 százalékos növekedést jelent, 2016-hoz képest.

És máris itt a következő fontos fegyvervásárló. Izrael állam. Több mint 20 millió eurót hagytak Romániában a tavalyi év folyamán. Cserébe kaptak szép alkatrészeket, harci repülőkbe, hadászati elektronikai műszerekbe, katonai járművekbe, no meg számítógépes programokat.

Mindent összevetve, a román fegyvergyártók irtó elégedettek. És elégedett, persze, a mögöttük álló román állam is.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok
Krónika

Magnéziumbánya ellen lázad Szeben-Hegyalja: az egészségüket és a térség jövőjét féltik a lakosok

Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó
Székelyhon

Egyedül ő nem énekelte a román himnuszt a válogatottból, hamar magyarázatot talált rá a sajtó

Nem énekelte Románia himnuszát a labdarúgó-válogatott egyik kezdő játékosa a péntek esti Svédország–Románia mérkőzés előtt. A román sajtó utánajárt, mi lehet a háttérben.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS