A hónap végére eldőlhet, hogy kié lesz a Batthyáneum

Érdemben letárgyalta szerdán a Gyulafehérvári Táblabíróság a római katolikus egyház által visszakövetelt gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyét. A bírák június 20-ra halasztották az ítélethirdetést.

Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyét képviselő ügyvéd az MTI-nek elmondta, a tárgyalás során a bírák meghallgatták az egyház, illetve a könyvtár, a kulturális minisztérium és a perbe kirendelt ügyész záró következtetéseit. Míg az egyház a visszaszolgáltatás korábbi hatósági elutasítása ellen érvelt,

az állam képviselői a visszaszolgáltatást elutasító határozat megerősítését kérték.

Komáromi Attila elmondta: elsősorban arra hivatkozott a védőbeszédében, hogy a Batthyáneum visszaszolgáltatásáról egy máig érvényben levő törvény rendelkezik. Emlékeztetett rá, hogy a román kormány 1998-ban sürgősségi kormányrendeletet fogadott el egyes szimbolikus jelentőséggel bíró ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet 2002-ben a parlament törvény erőre emelt. E törvény pedig tételesen rendelkezik a Batthyáneum és más ingatlanok visszaszolgáltatásáról,

csak ezt a román állam intézményei azóta sem hajtották végre.

Emlékeztetett rá, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben bírságot rótt ki a román államra, amiért 14 év alatt nem értesítette az egyházat arról, hogy milyen döntést hozott a Batthyáneum ügyében. Az egyház ügyvédje tisztázta, hogy a könyvtárat, és az épület legfelső szintjén levő csillagvizsgálót Batthyányi Ignác püspök végrendeletileg a római katolikus egyházra hagyta, és a végrendeletben szereplő „Erdély provincial”, amely alapján a román állam jogutódként próbál fellépni tulajdonképpen az erdélyi római katolikus egyházmegyét jelenti.

Arra is emlékeztetett, hogy

a Debreceni Bíróság 1815-ben megerősítette az egyház tulajdonjogát.

A pert, amelyben ez az ítélet született, a sok adósságot felhalmozó Batthyányi Ignác püspök hitelezői indították, akik a könyvtár értékesítése útján szerették volna behajtani a tartozásokat.

Komáromi Attila elmondta, az állami intézmények jogi képviselői azt hangsúlyozták, hogy már Batthyányi Ignác sem csak az egyházra, hanem Erdélyre is hagyta a könyvtárat, Erdély pedig ma Románia része, ezért a román államot is megilleti a tulajdonjog. Azzal is érveltek, hogy nem adható vissza a könyvtár a római katolikus érsekségnek, hiszen nem az érsekség, hanem

egy egyházi alapítvány volt az utolsó telekkönyvbe bejegyzett tulajdonos.

Komáromi Attila úgy vélte: meggyőzően sikerült minden olyan érvet cáfolni, amelyet a visszaszolgáltatás elutasítására hoztak fel az állami intézmények jogi képviselői.