// 2026. október 9., péntek // Dénes

Haza-hazatér az erdélyi magyar díva

// HIRDETÉS

Széles Annával idén a TIFF-en lehetett találkozni: a vetítővásznon és élőben is a Főtéren.

Életműdíjat kap idén a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon Széles Anna színésznő, a romániai filmezés és a kolozsvári magyar színjátszás, 1989 után pedig a magyar színjátszás legendás alakja. Ez számára a legkedvesebb díj, amit valaha kapott, vallotta be a TIFF főtéri henyélőjében, ahol szerda délután találkozott a rajongóival.

 

Széles Anna kisebbik fiával, a Bécsben élő Daniel Piersic-kel érkezett, és Mihnea Măruţă újságírónak nem is nagyon kellett faggatnia a sztárt: óriási kedvvel mesélt kolozsvári, cannes-i, bukaresti és budapesti élményeiről. Románul mesélt erős magyar akcentussal, amelynek tudatában volt és van, de ezen nagyon természetesen túl tudott lépni. Elmondta, ez egyáltalán nem volt akadály, amikor magyar szereplőt alakított román filmben, például Ilonát az Akasztottak erdejében, és egyszerűen szinkronizálták, amikor román szereplőt játszott a vásznon. 

 

 

Természetes szépsége és tehetsége többet számított, mint a tökéletes román kiejtés hiánya. Bár szülei sosem dicsérték, nem is mondták neki egyszer sem, hogy szépnek tartanák, a rendezők annál inkább. Nem tud róla, hogy a hatalom akkori birtokosai irigyek lettek volna a szépségére, bár Măruţă szerint ez elég elterjedt pletyka volt. 

 

Liviu Ciulei rendező a mesterséges cicomától óvta őt, legyen az műszálas ruha vagy műanyag bóvli, idézte fel a színésznő, aki elismeréssel és hálával gondol Ciulei-re, mert mindig finoman és pontosan intruálta a színészeket.

 

Nagyvárad, Marosvásárhely és Kolozsvár után egyből Cannes

Liviu Ciulei 1966-ban nyert Cannes-ban az Akasztottak erdejével, és az erdélyi színésznőknek ahogy ma, úgy akkor sem voltak sztárallűrjeik és dívákhoz illő ruhatáruk. Így Széles Annát is Cannes-ra a bufteai filmstúdió "ruházta fel", az biztosított számára kisestélyit, nagyestélyit, gálacipőt és mindent, ami a legcsillogóbb európai filmfesztiválra kell. Azzal a feltétellel, hogy a fesztivál után szépen visszaviszi a ruhákat, sőt három filmben játszik utána – ingyen. A nemzetközi sikert is arató színésznő nem bánta, tulajdonképpen örült az újabb filmezési lehetőségeknek.

 

 

Kolozsvári rajongói róla készült képeslapokat hoztak dedikálni

 

Akkor alig tudta elhinni, hogy Cannes-ban van, mesélte Széles Anna, aki annyira örült, hogy szállodai szobatársával, Gina Patrichivel magukra zárták a szobát, és örömükben az ágyon ugráltak. Hisz az Akasztottak erdeje még csak a harmadik film volt, amelyben szerepelt a nagyváradi születésű színésznő, de azóta is ezt tartja a legjobb filmnek, amelyben játszott.

 

A '70-es évektől magyar filmekben is játszott, 

majd többször hívták magyarországi színházak is a kolozsvári magyar társulat tagjaként dolgozó Széles Annát. 1975-ben házasodott össze Florin Piersic színésszel, de nem úgy éltek, mint más házastársak, mesélte, mert ő nem akarta itthagyni kolozsvári karrierjét, Florin se a sajátját Bukarestben, így csak alkalmanként találkoztak. 1985-ben elváltak, de nagyon jó viszonyban maradtak azután is, hogy Széles Anna és kisebbik fiuk, az akkor 10 éves Dani 1989-ben Budapestre költözött.

 

Széles Anna a Thália Színház társulatához szegődött, és nyugdíjazása után is szívesen fogad el szerepeket, ha felkérik, és neki is tetszik a szerep. Idejét Budapest és Bécs között osztja meg, ahol az unokáit szokta meglátogatni, és nekünk is szinte megmutatta az unokás fényképeket, Dani (aki szintén a koránál húsz évvel fiatalabbat mutat) alig tudta visszafogni.

 

 

Kolozsvárra továbbra is nagyon szívesen visszalátogat, legutóbb 2017-ben járt itt, amikor bemutatták Medgyessy Éva Széles Anna. Az örök Anikó című könyvét, amelyben az ő visszaemlékezéseit Medgyessy szakmai kontextust megvilágító kommentárjai, illetve korabeli újságcikkek, riportok egészítik ki. Anikó annyira örök, hogy időnként most is feltűnik a kolozsvári színpadon: ikonikus portréja szerves része a díszletnek Dragomán György Kalucsni című darabjában.

 

A TIFF-en június elsején lehet még látni a Florin Piersic moziban délután hattól kezdődő filmben, az Akasztottak erdejének gálavetítésén.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Főtér

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá
Krónika

Hagyományos magyar utcanevek kerülnek a román személyibe – és még magyar többség sem kell hozzá

Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Főtér

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette
Székelyhon

Vonat gázolt el egy motorkerékpárt Csíkverebesen – két tizenéves fiú életét vesztette

Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen
Krónika

Ádám gyógyulásáért példátlan összefogás bontakozott ki Kalotaszegen

Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte
Székelyhon

Két lábra emelkedett a vadász előtt a medve Szentléleken – ez lett a veszte

Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Game over vagy új játék betöltése – van-e még biztonsági mentés a romániai klasszikus politikában?

Fall Sándor

A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.

„Nem alázlak meg, de ezt viszont meg kell csinálnod, fiam”

Sánta Miriám

Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

// HIRDETÉS