Másodjára is megvitatták az SZNT polgári kezdeményezését Luxembourgban

Másodfokon is letárgyalta csütörtökön az Európai Unió luxembourgi bírósága a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által indított régiós európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos pert. Júliusig nem várható ítélethirdetés.

A pert Izsák Balázs SZNT-elnök és Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja indította, hogy bírósági úton kötelezzék az Európai Bizottságot a nemzeti régiókkal kapcsolatos polgári kezdeményezés bejegyzésére. Korábban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kezdeményezés tárgya nyilvánvalóan nem tartozik az EU hatáskörébe.

Ezt a határozatot Izsák és Dabis megtámadta a bíróságon, de első fokon elvesztették a pert.

Izsák Balázs az MTI-nek elmondta: a csütörtöki tárgyalás során a perhez a kezdeményezők oldalán csatlakozott Magyarország, valamint a bizottság oldalán csatlakozott Románia ügyvédje is kifejtette álláspontját, és válaszolt a bírák kérdéseire. Az SZNT elnöke kijelentette: az érintett feleknek feltett kérdésekből azt a következtetést vonta le, hogy a bírák megértették a kezdeményezés lényegét. E lényeget Izsák Balázs úgy fogalmazta meg, hogy

Hozzátette: a perben július 11-re készül el a bíróság belső szakértői szervének a véleményezése, és a bírák e dátum után hozhatnak ítéletet, mely minden bizonnyal tekintettel lesz a szakértői véleményre is.

Izsák Balázs elmondta: Sobor Dávid a kezdeményezők ügyvédje a felvezetőjében Székelyföld helyzetére, és azokra a körülményekre hivatkozott, amelyek közepette az SZNT elindította a polgári kezdeményezést. Mivel a felperesek magyar nyelvű pereskedést kértek, az EB elutasító álláspontját is magyar ügyvéd képviselte. Az SZNT elnöke szerint a Romániát képviselő ügyvéd arról próbálta meggyőzni a bírákat, hogy

az SZNT tulajdonképpen Brüsszel segítségével akarja módosítani Románia közigazgatási rendszerét, noha ez kizárólag Bukarest hatásköre.

A Magyarországot képviselő ügyvéd – Izsák szerint – fontos tisztázó válaszokat adott a bírák kérdéseire, amelyekkel félreértéseket oszlatott el.

A nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezés beterjesztői azt kezdeményezték, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna.