// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

A Román Akadémia elnöke szerint a Románok Országa 1000 éve létezik

// HIRDETÉS

És nem csak az ő fejében. A térképeken is.

A Román Nemzeti Bank nem csak a pénzzel foglalkozik. Konferenciákat is szervez. Például a Cristian Popișteanu román történészről elnevezett történelmi és banki civilizációs (!) konferenciát. 1993 óta.

Az idei konferencia egyik jeles vendége maga Ioan-Aurel Pop volt, a Román Akadémia vadiúj elnöke, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem lemondani nem tudó rektora, a középkor történelmének eminens kutatója, nagyromán tudós, igazi „magyarbarát”, és egy szekus besúgóbotrány alanya.

Tényleg nem engedték távozni a rektori tisztségből: a BBTE szenátusa kedd délután megszavazta, hogy továbbra is Ioan-Aurel Pop maradjon az egyetem rektora. Ehhez kiegészítették az Egyetemi Chartát azzal, hogy a rektori tisztség nem összeférhetetlen azokkal az akadémiai, tudományos és kulturális tisztségekkel, amelyekre választják, és nem kinevezik a jelölteket. A 102 egyetemi szenátor közül 81 vett részt az ülésen, és 76-an szavazták meg a döntést.

Pop úr természetesen fel is szólalt, hiszen azért hívták oda. És a mioritikus szíveket igen melengető dolgokat mondott. Például: „Igaz, hogy későn alakultunk meg egységes nemzetállamként, de a Románok Országa már több mint ezer éve létezik a térképen és a lelkekben. Középkor-történészként (tudom – a szerk.), hogy a Románok Országának első elnevezései léteznek a kor kancelláriáiban használt nyelveken. Minden szaktörténész tudja ezt. Mi az országok országa lettünk, de román országaink körülbelül 1000 óta vannak. Amióta van német, francia és sok egyéb fajta ország is.”

Hangsúlyozzuk: amint maga Pop úr is mondta, az ő szakterülete a középkor története.

Na de menjünk tovább. A rektor úr arról is beszélt, hogy sokak szerint Románia tökéletlen jelennel rendelkezik. Ebből pedig egyenesen az következik, hogy a múltban sem volt képes semmire. És innen ismét átadjuk a szót Pop úrnak: „A jelenlegi bizonytalan körülmények között azt mondják, nem kellene olyan diadalittas hangon beszélnünk a nagy egyesülés centenáriumáról, mert fiatal ország vagyunk. Tanuljuk meg, hol a helyünk. Fogadjuk el, hogy alig hét évtized alatt jöttünk létre, a múlt század közepétől (a történész feltehetően a 19. századra gondol – a szerk.) egészen 1918–1920-ig, és legyünk szerényebbek, mert történelmi léptékben kicsik vagyunk. Ez igaz, is, nem is.”

Hogy ezzel egész pontosan mire is gondolt a rektor úr, arról nem szól a fáma.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS