Kíváncsi a kormány, milyen román politkusokat akart „levadásztatni” az Európai Bizottság

Az igazságügy-miniszterhez intézett nyílt levélben kért tájékoztatást hétfőn Viorica Dăncilă kormányfő arról, hányszor és milyen körülmények között fordult elő 2012 óta, hogy az Európai Bizottság konkrét romániai bűnvádi eljárások iránt érdeklődött, illetve ezek megoldását sürgette.

Dăncilă a szociálliberális kormánykoalícióhoz közel álló Antena 3 hírtelevízióban előző este „feketelistaként” bemutatott, az EB-nek tulajdonított dokumentum közzétételére reagált, amelyben Brüsszel több, akkor folyamatban lévő bűnvádi eljárás részleteiről és a további jogi lépésekről kért részletes információkat Bukaresttől, név szerint említve kilenc, korrupcióval vádolt közéleti szereplőt.

A megoldandó nagykorrupciós ügyek listája az – igazságügyi reformot megfigyelés alatt tartó – úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) keretében megfogalmazott ajánlások között szerepel.

A kormányzati média értelmezése szerint az EB ezzel beavatkozott a román igazságszolgáltatásba, hiszen a nevek felsorolásával egyfajta

„feketelistát” küldött Bukarestnek azokról a „nagyvadakról”, akiknek a „kilövését” szükségesnek tartja.

A listán szereplő érintettek egyike, Adrian Năstase volt miniszterelnök szerint a dokumentum kézzel fogható bizonyítéka annak, miként működött a „politikai célokat követő igazságszolgáltatás” Romániában Traian Băsescu elnöksége idején.

Dăncilának a Tudorel Toaderhez intézett levelét a kormány sajtóirodája tette közzé. A miniszterelnök haladéktalan tájékoztatást kért a hasonló esetekről, arra hivatkozva: közérdek, hogy Románia demokratikus, szuverén és független államként működjék, amelyben tiszteletben tartják a hatalmi ágak szétválasztását.

Az Európai Bizottság az ügy kapcsán nem kívánt állást foglalni, jelezve:

„nem hivatalos forrásból” származó információkat nem szokott kommentálni.

A kormánykoalíció azt hangoztatja, hogy a számos magas rangú politikust rács mögé juttató korrupcióellenes ügyészséget (DNA) egy sötét háttérhatalom, az úgynevezett „párhuzamos állam” mozgatja, amely a titkosszolgálatok és Románia nyugati szövetségeseinek utasítására koholt vádak és hamisított bizonyítékok alapján a korrupcióellenes harc ürügyén politikai tisztogatást végez.

A kormánykoalíció a jogállamiság helyreállítására és az ártatlanság vélelmének érvényesítésére hivatkozva próbálja átszervezni az igazságszolgáltatást és módosítani a büntetőjogot. A jobboldali ellenzék, az utcán tüntető civilek és az ország nyugati szövetségesei szerint a kormány valójában politikai pórázra próbálja kötni az igazságszolgáltatást, megakadályozandó korrupt politikusainak felelősségre vonását.