Metallica-, Guns N' Roses- és AC/DC-koncerttel hergel Temesvár polgármestere
Eddig egy cirkuszt sikerült elhozni Európa 2021-es kulturális fővárosába.
Amint arról beszámoltunk, 2016 szeptemberében a nemzetközi zsűri bejelentette: Temesvár lesz Európa kulturális fővárosa 2021-ben. A Bánság fővárosa Kolozsvárt, Nagybányát és Bukarestet körözte le a verseny döntőjében.
Akkor mindenki örült (a szomorkodókon kívül), aztán elült a zsivaj és az élet ment tovább a megszokott kerékvágásban. Vagyis inkább állt, ami a leendő kulturális főváros projektjét illeti. Ugyanis a győzelem bejelentése óta eltelt bő egy év alatt nemigen volt mozgás Temesváron.
Elakadt az óriáskerék
A győzelem bejelentését követően a temesvári polgármesteri hivatal és az akkori román kormány bejelentette: évente növekvő összegekkel támogatják a kulturális főváros projektet bonyolító Temesvár Európa Kulturális Fővárosa Egyesületet (ATCEC).
Ám a hírek szerint ez a támogatás nemigen jött össze: a 2017-es évben az egyesület csupán 900 000 euróval rendelkezett, a pályázati költségvetésben feltüntetett 2,65 millió euró helyett. Az összeg fele a polgármesteri hivataltól, a másik fele magánforrásokból származott. Simona Neumann, az ATCEC ügyvezetője szerint a finanszírozások túl későn indultak be 2017-ben. Melynek eredményeképpen az egyesületnek fel kellett adni a tavalyra tervezett programok egy részét.
Svéd cirkusz, menekültekről
És ha csökken a programok száma, csökken az egész projekt láthatósága és megérkeznek a bajok is. Ioan Holender karmester, a Bécsi Operaház és a bukaresti George Enescu Fesztivál volt igazgatója 2018. Február 19-én lemondott az ATCEC tiszteletbeli elnöki tisztségéről, mondván, hogy a továbbiakban nem kívánja nevét adni a 2021-es kulturális főváros projekthez. A karmester szerint az egyesület által 2017-ben szervezett egyetlen „látható” program egy cirkuszi előadás volt. Az ATCEC a tavalyi év végén meghívta a svédországi Cirkus Cirkör társulatot Temesvárra, amelyet Európa legelismertebb kortárs cirkuszaként harangoztak be. A társulat el is jött (több, mint 100 000 eurós költségvetésből) és előadott egy
">menekült témájú produkciót.
Kinek az erősebb vasember?
Kemény kritikák érik a kulturális főváros projekt művészeti igazgatóját, a skót nemzetiségű, de svéd illetőségű Chris Torch-ot is. Torch amúgy már két európai kulturális főváros projekt születésénél is bábáskodott: Matera (2019, Olaszország) és Rijeka (2020, Horvátország). A helyiek szerint viszont a skót arrogáns, lekezelő viselkedése nem viszi előre az ügyet, és az eddigi eredmények sem igazolják Torch nimbuszát. Nicolae Robu, Temesvár polgármestere 2018 januárban meg is fenyegette a művészeti igazgatót, hogy leváltatja.
Simona Neumann, az ATCEC ügyvezető igazgatója viszont igyekszik megnyugtatni a kedélyeket, mondván, hogy egy ekkora projekt esetében érthető, hogy nem mindenkinek tetszik az egyesület által meghatározott irány. A kritikusokra vonatkozóan Neumann azt nyilatkozta, hogy gyakorlatilag ugyanazokról az emberekről van szó, akik a pályázat idején azt mondták, a szervező csapat nem azt és nem úgy teszi, ahogy és amit kell, ezért semmi esélyük nincs a győzelemre.
Na de ki varázsolja elő a kalapból a nyulat?
Ami a szervezést illeti, Neumann elmondta, hogy csak 2017-ben nyolc nyilvános vitát és több mint 200 munkatalálkozót szerveztek a különböző projektek fejlesztése érdekében.
Lehet azon vitatkozni, jól csinálják-e a szervezők a dolgukat, vagy sem. Ami vitathatatlan: pénz nélkül biztos nem fog menni. Nézzük, hogy viszonyult a kulturális fővároshoz a kormány. Az ATCEC 2017-es jelentésében az áll, hogy a román művelődési minisztérium kijelentette: a 2021-es kulturális főváros projekt prioritás! Igen ám, de az utóbbi idők gyakori művelődési miniszterváltogatása miatt késik a kormány vonatkozó döntése. 2018-ra például egyetlen törvényi határozat sincs a kulturális főváros projekt finanszírozása ügyében. Pedig a román kormány annak idején összesen 12 millió eurót ígért.
Nem mellesleg, a temesvári polgármesteri hivatal 20 millió euróval száll be a projektbe, a Temes megyei tanács pedig 5 millió euróval. Legalábbis a nyilatkozatok szerint.
Simona Neumann szerint a 2018-ra tervezett projektekre 3,8 millió euróra van szüksége az egyesületnek. Ezt el is küldték a művelődési minisztériumba, ahonnan az a válasz érkezett, hogy megváltozott a finanszírozási nyomtatvány, és várni kell, de amint meglesz, elküldik, és akkor majd lehet kérni.
Hogy miből és ki fogja fizetni a gázsikat, egyelőre homályos, annál is inkább, mert az említett rockfesztiválok ingyenesek. Legalábbis eddig azok voltak.
Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai
Fall Sándor
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!
Varga László Edgár
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába
Sólyom István
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház
Szántai János
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
