Óriási az elvándorlás mértéke Romániából

Az Európai Unió országai közül Romániának volt a legnagyobb arányú lakosságvesztése az utóbbi évtizedben: állampolgárainak 17 százaléka távozott külföldre, az elvándorlási arány dinamikája tekintetében pedig világszinten a második helyen áll, Szíria után - mutatott rá Luciana Lăzărescu, a  bevándorlók beilleszkedését vizsgáló szervezet (CDCDI) kutatója.

A szakember a fiatal munkaerő mobilitásáról szóló, Bukarestben rendezett nemzetközi konferencián vázolta fel a romániai migrációs folyamatokat: előadását hétfőn ismertette a román sajtó.

Az ENSZ becslései szerint

a román uniós csatlakozás (2007) óta 3,4 millió román állampolgár költözött el az országból.

A bevándorlás távolról sem „kompenzálja" a munkaerő-veszteséget: tavaly év végén 117 ezer külföldit tartottak nyilván Romániában, közülük 3900 volt menedékkérő - részletezte a kutató.

Az Európai Unión belül Romániában az egyik legalacsonyabb a nem uniós rezidensek aránya - a lakosság 0,3 százaléka - ennél csak Szlovéniában és Szlovákiában alacsonyabb az arány. A Romániába érkező bevándorlók alig 9 százaléka jön munkaszerződéssel: a legtöbben (43 százalék) családegyesítés címén vagy egyetemi hallgatókként kérnek tartózkodási engedélyt.

Az ország nem vonzó az Európán kívülről érkező külföldiek számára,

akiket a nyelvi akadályok mellett az alacsony bérezés és a beilleszkedésüket segítő intézmények hiánya is eltántorít - mutatott rá a szakember.

Az országos statisztikai intézet február közepén közölte: tavaly csaknem 70 ezerrel csökkent Románia lakossága, és ez a szám 25 százalékos növekedést jelent az előző évi népességfogyáshoz képest.

A természetes népszaporulat 25 éve, 1992-ben került negatív tartományba Romániában, azóta egyre súlyosbodik a népességfogyás, a szakemberek pedig a mutatók további romlására számítanak. Az állandó lakosság 2014-ben húszmillió alá csökkent, pedig a rendszerváltozáskor még több mint 22 millió volt Románia lakossága. Az ENSZ egyik előrejelzése 2050-re 14,5 milliós lakosságot jósolt Romániának, amennyiben nem változik a népességet befolyásoló főbb mutatók alakulása.