Magyar Filmnapok kezdődnek Marosvásárhelyen
Az elmúlt évben bemutatott, nemzetközi fesztiválokon szerepelt és díjazott magyar filmeket láthatja a közönség román vagy angol felirattal.
Hét nagyjátékfilmet és hét rövidfilmet mutatnak be a szerdán kezdődő 8. Marosvásárhelyi Magyar Filmnapokon – közölte a Balassi Intézet bukaresti központja.
A vasárnapig tartó filmnapokat a Balassi Intézet bukaresti központja és a marosvásárhelyi K'Arte Egyesület szervezi. A helyi Művész moziban tartott vetítéseken a közönség az elmúlt évben bemutatott, nemzetközi fesztiválokon szerepelt és díjazott magyar filmeket láthatja román vagy angol felirattal.
A magyar filmnapok két kísérő rendezvénnyel indul, szerdán a G. Caffé-ban lesz a #Sohavégetnemérős hangulati generációs film marosvásárhelyi premierje, illetve csütörtökön a K'ARTE Galériában nyílik meg a marosvásárhelyi származású, Franciaországban élő és alkotó Simon Emőke képzőművész Egy saját szoba című kiállítása.
A Marosvásárhelyi Magyar Filmnapok vetítéssorozata a cannes-i filmfesztiválon 2017-ben nagydíjra jelölt, Mundruczó Kornél rendezte Jupiter holdja című filmmel nyílik, amelyet a romániai mozipremier előtt mutatnak be az erdélyi közönségnek. Levetítik Gigor Attila Kút című filmjét, Rohonyi Gábor és M. Kiss Csaba Brazilok című vígjátékát, Kostyál Márk Kojot című filmjét, valamint Török Ferenc 1945 című történelmi drámáját. A filmnapok Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotásával zárul.
A rövidfilmes programban a budapesti BuSho Nemzetközi Rövidfilmfesztivál tavalyi legjobb magyar filmjeit vetítik. A programban animációs filmek, kisjátékfilmek és kísérleti filmek is szerepelnek.
A program itt érhető el.
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Varga László Edgár
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai
Sánta Miriám
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Szántai János
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
Sólyom István
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.
A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója
Varga László Edgár
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai
Sánta Miriám
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája
Szántai János
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?
Sólyom István
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
