Erdélyi civilek: megérte kisebbségügyi árnyékjelentéseket készíteni

Sikerként értékeli tevékenységét az a négy erdélyi magyar civil szervezet, amely árnyékjelentést nyújtott be az Európa Tanács (ET) nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottságához. Az ET szerdán hozta nyilvánosságra Romániáról szóló jelentését, amely több fontos kisebbségvédelmi kérdésben elmarasztalja az országot.

A Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) és a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (Advocacy Group for Freedom of Identity – AGFI) közösen, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) pedig a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) együttműködve nyújtott be árnyékjelentést az ET kisebbségvédelmi szerveihez 2017-ben, majd a tavalyi év folyamán közösen találkoztak az ET tanácsadói bizottságának tagjaival.

A négy szervezet pénteki közös közleménye szerint a közösen megfogalmazott jelentésekben bemutatott jogesetek, kisebbségvédelmi esetek, jogsértések, diszkriminációellenes jogesetek majdnem

kilencven százaléka bekerült a tanácsadói bizottság negyedik időszakos jelentésébe

és a Romániának megfogalmazott ajánlások között is számos civilek által képviselt kisebbségi ügy szerepel.

Úgy értékelik, hogy a jelenlegi, negyedik monitorozási ciklus jelentése óriási áttörést hozott az
előző szakértői jelentésekhez képest, hiszen a keretegyezmény ratifikálása utáni jelentésekből majdnem teljesen eltűntek a romániai magyar közösséget érintő jogsértések.

– írják.

Szerintük a most megjelent, Románia kisebbségpolitikáját erőteljesen kritizáló jelentés

mérföldkő a romániai magyar kisebbségvédelem területén

és remélik, hogy ez az eredmény ösztönzően hat majd más, erdélyi magyar civil szervezetekre is, bizonyítva, hogy kitartó és szakszerű munkával komoly eredményeket lehet elérni a nemzetközi fórumok rendelkezésre álló monitoring eljárásaiban.

A civilek hangsúlyozzák, hogy a jelentés több olyan kérdést is kiemelten tárgyal, amelyekkel korábban nem foglalkoztak és amelyek az árnyékjelentések révén került a bizottság érdeklődési körébe. Ilyenek például a közigazgatási intézményeken belüli anyanyelvhasználat, a kisebbségi nyelven zajló oktatás, a kétnyelvű utcanévtáblák, a MOGYE-ügy, a Cemo diszkriminációellenes ügyei, a kolozsvári városnévtáblák kapcsán indított perek, a történelem-tankönyvek egyoldalúsága és a nemzeti és vallási kisebbségek történelmének és kultúrájának mellőzése, a differenciált román érettségi vizsga hiánya.

Mindennek a jelentősége óriási, mivel segít lebontani azt a hamis képet, ami Romániáról kialakult a kisebbségvédelem területén, egyben hasznos hivatkozási alapot képez a jogvédők számára a kisebbségvédelmi ügyek során – állapítja meg a Cemo, az AGFI, az EMNT és az SZNT.