Kelemen: már az ET is elismeri, hogy Romániában nem modellértékű a kisebbségpolitika

Kelemen Hunor szerint az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezményének alkalmazását vizsgáló szakértői testület legújabb jelentése is azt tükrözi, hogy Románia nem tekinthető modellértékű országnak a kisebbségi közösségek védelme tekintetében, és nincs rendezve a magyar kérdés az országban.

Az RMDSZ elnökének a szakértői testület szerdán ismertetett jelentéséhez fűzött reagálását az RMDSZ hírlevele ismertette szerda este. Kelemen Hunor üdvözölte a szakértői testület következtetéseit, amelyekben – megállapítása szerint – számtalan utalás található az RMDSZ által benyújtott árnyékjelentésre.

Amint a hírlevél részletezte:

a szakértői testület aggodalmát fejezte ki egyes politikusok és a média részéről érkező folyamatos magyarellenes uszítás, a sporteseményeken tapasztalható gyűlöletkeltés miatt.

A dokumentum részletesen taglalja a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyét, és arra szólítja fel a hatóságokat: tisztázzák mihamarabb az oktatási intézmény helyzetét.

A jelentés sajnálatosnak és meglepőnek tartja, hogy a székelyföldi szimbólumok használatát elutasítják, a Székelyföld megnevezést pedig folyamatosan támadják a hatóságok, miközben Bukovina és Bánság nem ütközik hasonló akadályokba. A szakértői testület nehezményezi, hogy Románia nem támogatta a magyar közösség számára kiemelt jelentőségű csíksomlyói búcsú felterjesztését UNESCO-listára.

A jelentés a romániai a restitúciós folyamat leállítására is felhívja a figyelmet, konkrét számokat említve arról, hogy a visszaszolgáltatásra váró épületek jelentős része a magyar kisebbség tulajdonát képezi. Példaként a gyulafehérvári Batthyaneum római katolikus alapítású könyvtár és tudományos gyűjtemény visszaszolgáltatásának a késését említi.

„Ez azt jelenti, hogy a mi következtetéseink helyesek:

koránt sincs rendezve a kisebbségi közösségek, a magyar emberek helyzete Romániában.

A 2007-es uniós csatlakozást követően Románia már nem felel meg azoknak a vállalásoknak, amelyeket feltételként szabtak meg számára" – mondta Kelemen. Az elnök hozzátette: Románia a mintaország képét közvetíti kifele, ettől hangos a diplomácia, de a tények mást mutatnak, és ez most már egyértelmű Európában. Úgy vélte: a ködösítés helyett Romániának a többség és kisebbség közötti párbeszédére, a kölcsönös tiszteletre kellene nagyobb hangsúlyt fektetnie.

A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény az egyik legátfogóbb szerződés, amelynek célja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme. A keretegyezmény alkalmazásáról az RMDSZ két árnyékjelentést is benyújtott 2016 júniusában, illetve 2017 áprilisában.