A kisebbségi jogok fokozottabb védelmére szólítják Romániát

Romániának fokoznia kell a romákkal szembeni megkülönböztetés leküzdésére, valamint a területén élő valamennyi nemzeti kisebbség jogainak védelmének javítására irányuló erőfeszítéseit - közölte az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága (FCNM) szerdán. A dokumentum számos magyar sérelemre is kitér.

A strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló Európa Tanács szakértő bizottsága jelentésében aláhúzta, Romániának meg kell teremtenie a kisebbségi jogok védelmének egységes és koherens jogi kereteit, mert a hatályos rendeletek eltérő szempontok szerint szabályoznak, amely által ellentmondásos értelmezésükre nyílik lehetőség. Arra hívták fel a figyelmet, hogy Románia még nem fogadta el azt a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet több mint tíz évvel ezelőtt javasolt a parlament.

A magyar ügyek kapcsán felróják a restitúció hiányosságait – itt a gyulafehérvári Batthyáneum épületét külön is megemlítik –, de az is szerepel a jelentésben, hogy

a román hatóságok következetesen megtagadják a Székelyföld elnevezés használatának elismerését,

és sajnálatosnak nevezik, hogy a román kormány mulasztása miatt a csíksomlyói búcsú nem válhatott a világörökség részévé.

Megjelennek a dokumentumban a hivatali anyanyelvhasználat nehézségeire és a kétnyelvű helység-, illetve utcanévtáblákkal szembeni hatósági ellenállásra való utalás is.

Ezek kapcsán a Hargita, Kovászna és Maros megyében élő magyar közösség képviselőivel való egyeztetést javasolnak, az anyanyelv-használatot szavatoló törvények betartását, illetve

az anyanyelv-használat, valamint a kétnyelvű utcanévtáblán is rugalmasságot várnak el a román hatóságoktól.

A szakértők kiemelték, hogy a romák elleni általános előítélet komoly aggodalomra ad okot, ez tükröződik a bírósági döntésekben és a hatóságok nyilatkozataiban egyaránt. Amíg a romákkal szemben használt intoleráns nyelvhasználat korábban csak a szélsőjobboldali politikai pártokra korlátozódott, mára a fő politikai diskurzus részévé vált - emelték ki.

Kitértek arra is, hogy a hatóságok erőfeszítései ellenére továbbra is szegregáció mutatkozik az oktatás területén. Emellett a roma gyerekek 22 százaléka nem jár iskolába, lemorzsolódásuk 70 százalékos.

A romániai egyéb kisebbségek tekintetében az illetékes bizottság megjegyezte, hogy a 2015-ös választási törvény, amely a nemzeti kisebbségek számára egy-egy képviselőjük megválasztását biztosítja, nem teremt kedvező feltételeket a nemzeti kisebbségi szervezetek közötti szabad és tisztességes versenyhez. Hozzátették ugyanakkor, hogy az állami rádió és televízió csatornák továbbra is széles körű programkínálattal rendelkeznek a nemzeti kisebbségekhez kapcsolódóan.