Háromdimenziós épületvetítéssel, fáklyás felvonulással és reneszánsz hangulatú kulturális eseménysorral ünneplik Mátyás király születésnapját február utolsó hétvégéjén Kolozsváron. Íme a program.
Február 23–25. között immár 26. alkalommal szervezi meg a reneszánsz hangulatú Kolozsvári Mátyás Napokat az Amaryillis Társaság. Az idei kiadás különlegessége, hogy a nemzetpolitikai államtitkárság által meghirdetett Mátyás király-emlékévhez csatlakozik, ennek köszönhetően megszervezésében a Kincses Kolozsvár Egyesület is szerepet vállal. A háromnapos programsorozat partnere a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A szervezők tájékoztatása szerint február 23-án, Mátyás születésének 575. évfordulóján az események helyszíne a Sapientia Tordai úti épülete lesz, amelynek aulája a jövőben Mátyás király nevét viseli. Az est keretében Kostyák Előd Kodály műveket ad elő Brassai Sámuel gordonkáján, valamint a Mátyás király életterei című kiállítás megnyitója mellett Kolozsvár legnagyobb szülöttjének 1458-as királlyá választásáról tart előadást Lupescu Radu történész.
A Kolozsvári Mátyás Napok rendezvénysorozatának gerincét a szombati nap programjai képezik. A Diákművelődési Házban délelőtt 11-től a szervezők gazdag eseménysorral várják a felnőtteket és gyerekeket egyaránt, amelyek révén felelevenedik Mátyás király élete és uralkodása, ezáltal pedig a Magyar Királyság virágkora. Jelen lesz a Kolozsvári Magyar Napok interaktív történelmi gyermekfoglalkozásainak közkedvelt vendége, a szigethalmi Emese Park harminc fős várnépével. Lesz még táncház, és azt megelőzően mindenki számára élményt tartogat a Benedek Elek meséje nyomán rendezett Az aranyszőrű bárány című táncjáték, az Udvarhelyi Táncműhely előadásában. Ugyanitt Pennaforgatók Mátyás király mesebirodalmában címmel kiállítás nyílik a kortárs magyar illusztrátorok fiatal generációjának munkáiból, és sor kerül Marosán Csaba színművész Mátyás király udvarában jártam című előadására.
Délután 17 órától kerül sor a Farkas utcai református templomban a Csíkszeredai Fesztiválkórus reneszánsz kórusművekből összeállított hangversenyére, majd 18 órától fáklyás felvonulás indul, a főtéri szoborcsoport érintésével, Mátyás király szülőházához. „575 fáklyával, középkori viseletbe öltözött népes udvartartás kíséretében, dobpergés és dudaszó mellett vonulhatunk végig Kolozsvár belvárosán, a nagy király 575. születésnapját ünnepelve” – szerepel a közleményben.
Bordos László Zsoltot nem kell bemutatni Kolozsvár közönségének, hiszen épületvetítésével egyszer már lenyűgözte a kolozsvári közönséget. Ezúttal Mátyás király szülőházára álmodott meg egy háromdimenziós animációt. A szombati estét a Musica Historica régi zene együttes koncertje és az Amaryllis együttes reneszánsz tánca zárja.
Február 25-én, vasárnap a Kolozsvári Mátyás Napok eddigi kiadásainak hagyományát folytatva istentiszteletre kerül sor, ezúttal a törökvágási református templomban. 17 órától a sétatéri Kaszinóban végül régi zenei koncertekkel és reneszánsz táncbemutatóval zárul a programsorozat, mely egyben a Mátyás-emlékév kolozsvári nyitányát is jelenti.
A teljes program itt érhető el.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.