// 2026. november 6., péntek // Lénárd

Erdélyben is megünneplik a magyar széppróza napját

// HIRDETÉS

A dátum körül vita alakult ki a magyar irodalmi életben.

Magyarországon és határon túl csaknem hetven településen, több mint 120 kortárs író részvételével ünneplik meg első alkalommal a magyar széppróza napját – mondta el Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke pénteken Budapesten.

Hozzáfűzte: a február 12. és 23. között zajló több mint száz program szervezésében több mint ötven magyarországi és határon túli kulturális intézmény és szervezet vesz részt, köztük a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ), a József Attila Kör (JAK), a kárpátaljai Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) és az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) is. A helyszínek és programok listája folyamatosan bővül, a magyar széppróza napjának honlapján Erdélyből eddig Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy és Szatmárnémeti van feltüntetve helyszínként.

A Magyar Írószövetség novemberi választmányi ülésén hozott döntésével kezdeményezte, hogy február 18-án, Jókai Mór születésnapján rendezzék meg Kárpát-medence szerte a magyar széppróza napját. A rendezvénysorozat fő támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), a február 18-i központi gálát a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) rendezik meg – emelte ki Szentmártoni János a sajtótájékoztatón.

A magyar széppróza a 19. és 20. században olyan beteljesülést ért meg, amely érdemes arra, hogy felhívjuk rá a figyelmet – mondta Mezey Katalin Kossuth-díjas író, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) irodalmi tagozatának vezetője. Kiemelte: Jókai Mór a magyar irodalom talán legelfogadottabb alakja, életműve egy egész külön univerzum, amely minden korosztály számára tud olvasmányélményt kínálni.

Február 18. a karácsony és a januári holtidő után alkalmas dátum az új könyves szezon elindítására – indokolta az Írószövetség döntését Mezey Katalin. Ezzel arra utalt, hogy a magyar irodalmi életben korábban vita alakult ki akörül, hogy kinek a születésnapján ünnepeljék a magyar próza napját. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) ugyanis felvetette, hogy a magyar prózát Esterházy Péter születésnapján ünnepeljék meg. Mezey szerint azonban április 14., Esterházy Péter születésnapja túlságosan közel esik az április 11-i magyar költészet napjához. Hasonló okból vetették el Krúdy Gyula születésnapját, október 21-ét is, amely az 1956-os forradalom évfordulójához lett volna túl közel.

Szentmártoni János elmondta azt is: hétfőn megbeszélést folytattak a MKKE képviselőivel, ahol javasolták a szervezet számára, hogy esetleg Esterházy Péter-emléknapként emlékezzenek meg április 14-ről. A két szervezet megegyezett abban, közösen dolgoznak majd a magyar irodalom napja bevezetésén, amelyet szeptemberben rendeznének meg.

Erős Kinga, a Magyar Írószövetség titkára a február 18-i központi gála programját ismertette a sajtótájékoztatón. Az est részeként négy szerző – az erdélyi születésű Nagy Koppány Zsolt, illetve Végh Attila, Bene Zoltán és Weiner Sennyei Tibor – részvételével novellaíró versenyt rendeznek, bemutatják a teljes irodalmi életet lefedő Az év novellái antológiát, valamint lesz koncert és meghirdetnek egy határon túli középiskolásoknak szóló irodalmi pályázatot is.

A magyar széppróza napja megvalósításában mintegy 40 könyvtár is részt vesz.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS