// 2026. szeptember 25., péntek // Eufrozina, Kende

Jelentős adó- és nyugdíjváltozásokat hozott az új év

// HIRDETÉS

De nem feltétlenül azért, hogy a munkavállalóknak legyen jobb.

Január 1-jével jelentős adóváltozások lépnek hatályba Romániában, csökken a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulékok fizetése áthárul az alkalmazottakra, a kormány viszont arra számít, hogy összességében nem módosulnak az adóterhek az állampolgárok és a vállalkozások számára.

A kormány az év utolsó két hónapjában több adómódosítási intézkedést fogadott el, amelyek hatályba lépése sokáig bizonytalan volt. A vállalkozók bírálták is emiatt a kabinetet, hangoztatva, hogy kiszámíthatatlanná teszi az üzleti környezetet. Végül a kormány lemondott a javasolt módosítások egy részéről, másik részét elfogadta.

Ez utóbbiak közül az egyik legfontosabb, hogy a személyi jövedelemadó (szja) január 1-jétől 16 százalékról 10 százalékra csökken. Ez azonban nem jelent adóteher-könnyítést az állampolgároknak, mivel a kormány a dolgozókra hárította a társadalombiztosítási járulékok fizetésének kötelezettségét. A dolgozók 25 százalékos nyugdíj- és 10 százalékos egészségügyi járulékot kell hogy fizessenek az eddigi 10,5 százalék, illetve 5,2 százalék helyett.

A dolgozók esetében megnövelt tb-járulékot a kormány a 6 százalékos szja-csökkentéssel és mintegy 20 százalékos béremeléssel kompenzálja a közszférában, hogy a járulékok áthárítása végül nulla összegű játszma legyen mind a dolgozók, mind a vállalatok számára. A vállalatok körülbelül 20 százalék járulékot fizettek eddig, ezt a kiadást január 1-jétől a dolgozók bruttó bérének emelésére kellene fordítaniuk, hogy működjön a kormányzati elképzelés.

Megoszlanak a vélemények, hogy a versenyszféra alkalmazkodni fog-e ehhez a játszmához, és a vállalatok valóban megemelik a dolgozók bruttó bérét,

hogy nettó keresetük ne csökkenjen. Egyes elemzők szerint ez egyrészt azért fog megtörténni, mert nagy a munkaerőhiány, így a vállalkozók nem engedhetik meg maguknak, hogy magukra haragítsák dolgozóikat, másrészt január 1-jétől mintegy 20 százalékkal, 1900 lejre emelkedik a minimálbér.

Az úgynevezett mikrovállalkozások esetében is jelentős változást hoz az új év, hiszen a kormány január 1-jétől 500 ezer euróról 1 millió euróra emelte az üzleti forgalom felső határát, ameddig ezeknek a kis- és középvállalkozásoknak kötelező módon az árbevételük 1-3 százalékét kell befizetniük adóként alkalmazottaik száma függvényében a 16 százalékos társasági adó helyett. Eddig 500 ezer euró fölött a cégek választhatták a társasági adó fizetését. A kormány ettől az intézkedéstől azt várja, hogy csökkenni fog az adókerülők száma.

Az adóbehajtás szigorítását célozta meg az az intézkedés is, mely szerint

január 1-jétől külön bankszámlára kell fizetniük az általános forgalmi adót (áfa) a csődvédelem alatt álló és az áfatartozással rendelkező cégeknek.

Az új év a nyugdíjak területén is változásokat hoz. Az öregségi járandóságok nőni fognak 2018-ban, de csak július 1-jétől, amikortól 10 százalékos emelést ütemezett be a kormány.

A kabinet módosította a kötelező magánnyugdíjak rendszerét is, így január 1-jétől csökken annak az összegnek az aránya, amelyet az állami nyugdíjpénztár a dolgozók után át kell utaljon a magánnyugdíj-pénztáraknak. Az államnak befizetett nyugdíjjárulékból a bruttó bér 5,1 százalékát utalták át a magánbiztosítóknak, amelyek január 1-től csak 3,75 százalékot kapnak. Ennek következtében több pénz marad a jelentős hiánnyal működő állami nyugdíjrendszerben.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix
Főtér

Poloskairtás közben szökött meg egy román rab a velencei börtönből – hírmix

A bóvli kategóriába csúszás fenyegeti Romániát az elhúzódó politikai válság és az államháztartási hiány miatt. Félmillió eurót perelt vissza volt szeretőjétől egy temesvári milliomos.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen
Krónika

„Itt Románia van, nem Magyarország!” Az AUR honatyája magyarul is kirohant az anyanyelvhasználat bővítése ellen

Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, amely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol arányuk 20 százalék alá csökken.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS