Ezért támogatta az RMDSZ az igazságügy működéséről szóló törvény módosításait

Az RMDSZ támogatta az igazságügy működéséről szóló törvény módosításait, mert ezek a szakmaiságot és az átláthatóságot erősítik az igazságügyben – indokolta a szövetség szerdai, szenátusi voksát Cseke Attila, az RMDSZ felsőházi frakcióvezetője.

„Az igazságügy működését szabályozó törvény módosításai három fontos elvet követnek. Egyrészt a visszaélések elkerüléséért erősítik a kinevezések átláthatóságát, versenyvizsgát vezetnek be több igazságügyi intézmény esetében. Ugyanakkor a szakmaiságot helyezik előtérbe azáltal, hogy szigorúbb feltételeket szabnak egyes tisztségek betöltésére. 27 év után végre megvalósul a vád és a védelem erőviszonyának egyensúlya is a tárgyalóteremben. Az RMDSZ az említett elvek mindegyikével egyetért és támogatja, ezért a szenátus plénumában megszavazta az igazságügy működését szabályozó törtvény módosítását” - nyilatkozta Cseke.

Mint fogalmazott a jogszabály-módosítás egyik jelentős vívmánya, hogy részben megszünteti a téves felfogást, hogy a bírák és ügyészek ugyanazzal a státussal rendelkeznek.

„Az ügyésznek és az ügyvédnek ugyanolyan eszközökkel, jogokkal és kötelezettségekkel kell rendelkezniük, és ezt az elvet a tárgyalóterem berendezésének is tükröznie kell,

az ügyésznek nem a bíróval, hanem az ügyvéddel kell egy szinten helyet biztosítani.

Ma ez sajnos nem így történik nagyon sok bíróságon, a kommunista rendszer egyik örökségeként az ügyész a bíró mellett foglal helyet. Ez sehol a világon nincs így” - magyarázta Cseke Attila.

A megszavazott módosítások között szerepel az ügyészi és bírói bűncselekményeket kivizsgáló testület létrehozása, amely a legfelsőbb bíróság mellett működő főügyészség keretében fog működni. Hatásköre a bírók és ügyészek által elkövetett bűncselekmények kivizsgálása. A testületet vezető főügyészt a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács nevezi ki. A szakmaiságot biztosítandó, a  testület főügyészének, illetve minden ügyészének 18 éves tapasztalattal kell rendelkeznie, feltétel még, hogy a kinevezésüket, illetve alkalmazásukat megelőző 3 évben nem volt fegyelmi intésük, és legalább négy évet dolgoztak valamely ítélőtábla mellett működő ügyészségen - összegezte az RMDSZ felsőházi frakcióvezetője.

Emellett szigorúbb szakmai feltételeket szabnak ezentúl az ügyészek számára a szakmai előmenetelben.

Cseke Attila kiemelte, hogy a törvénymódosítás egyik pozitív, sokak által várt hozadéka lesz, hogy

felgyorsítja az igazságügyi adminisztrációt.

Mivel a meghozott bírói határozatok indoklása és közlése jelenleg nagyon elhúzódik, a tervezet kötelezi a bíróságokat, hogy a bírói határozatokat a döntéstől számított 30 napon belül szövegezzék meg és tegyék közzé. Ez a határidő maximum kétszer hosszabbítható meg.

Cseke szerint az igazságügy működését szabályozó törvény módosítása nem változtat azokon a rendelkezéseken, amelyek eddig is az ügyész független státusát biztosították, illetve azt, hogy a bírósági eljárás során a bizonyítékokra alapozva úgy érveljen, és olyan konklúziókat fogalmazzon meg, amelyeket indokoltnak tart.

Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását szolgálja az a rendelkezés, amely rögzíti, az igazságszolgáltatási folyamatban az ügyészek mellett dolgozó rendőrök nem lehetnek olyan személyek, akik a kommunista rendszerben vagy 1989 után együttműködtek vagy együttműködnek a titkosszolgálatokkal. Nyilatkozniuk kell arról, hogy sosem működtek együtt a titkosszolgálatokkal, számolt be a közlemény szerint az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.