Erdélyi magyar jogvédő szervezetek nyújtottak be árnyékjelentést az ENSZ-ben

Az ENSZ épületében, a genfi Nemzetek Palotájában közös árnyékjelentést mutatott be az erdélyi magyar civil szervezetekből – Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo), Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Advocacy Group for Freedom of Identity (AGFI) – álló koalíció. Az Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat megelőző ülésén (UPR pre-session) bemutatott jelentést Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi Cemo ügyvezető igazgatója ismertette december 14-én.

Az árnyékjelentés a következő területeken vizsgálja, hogy Románia eleget tett-e a nemzetközi emberi jogi egyezményekben vállalt kötelezettségeinek:

• A magyar nyelvű oktatáshoz való hozzáférés biztosítása;
• Anyanyelvhasználati jogok a közigazgatásban;
• A jogállamiság követelményeinek megfelelő törvényvégrehajtás (rule of law);
• A kisebbségek békés gyülekezési joga.

Románia vizsgálatára a UPR mechanizmus keretén belül először 2008. májusában, majd 2011. januárjában került sor. A romániai magyar közösséget érintő jogsértésekről az idei évben készült először egy civil koalíció tagjai által megfogalmazott árnyékjelentés.

Az ülésen – amelyen a civil szervezetek képviselői mellett az ENSZ-tagállamok diplomatái is  részt vettek – Szigeti Enikő ismertette a közös árnyékjelentésben szereplő három témakört (anyanyelvű oktatás, nyelvi jogok a közigazgatásban és gyülekezési szabadság), beszélt a Cemo, az SZNT és az AGFI ügyeiről és ismertette a civil koalíció ajánlásait – áll a Cemo közleményében.

Szigeti bemutatta, többek között, a Maros megyei diszkriminatív beiskolázási tervezet ügyét, az iskolai kétnyelvűség hiányát, a közigazgatási törvény alkalmazásának hiányosságait, a Kolozsváron működő magyar művészeti osztály megszüntetését és a Székely Szabadság Napjának korlátozását.

A három témakörhöz kapcsolódóan a civil koalíció tagjai ajánlásokat fogalmaztak meg, ezek a romániai jogállam hiányosságait érintették, a romániai magyar közösség anyanyelvhasználati jogait biztosító törvények (oktatás, közigazgatás) hiányos alkalmazásához kötődtek, valamint a hatóságok által szubjektív módon értelmezett gyülekezési jogról tettek említést – zárul a közlemény.