December 15-én, pénteken. Pedig 2017. december 5-én elhunyt. És ez nem vicc.
A tényállás a következő: december 15-én, pénteken I. Mihály román királyt alperesként az aradi törvényszék elé idézték. Annak ellenére, hogy holtteste épp a bukaresti királyi palotában hever. És szombaton eltemetik Curtea de Argeș-en.
Az abszurd helyzet a jogi procedúra természetéből fakad. A volt román uralkodót egy Nistor Isai Faur nevű elítélt perelte be, aki az aradi börtönben éppen büntetését tölti. Nistor Isai Faur, aki mellesleg mániákus pereskedő és körülbelül 1000 peres ügye van, a lehető legabszurdabb okokból kifolyólag, 2017. október 10-én perelte be a román királyi házat, aztán személyesen Mihály királyt, mivel elégedetlen volt egy petíciójára kapott válasszal. Korábban azért folyamodott Mihály királyhoz, hogy az vegyen tevékeny részt a Faur által az országban és külföldön indított perekben. Ám a királyi ház által írt válaszban az állt, hogy az uralkodó visszavonult a nyilvánosságtól, így nem tud segíteni. Erre az elítélt kapta magát, és beperelte a királyt.
És mivel a törvény mindenkire vonatkozik, a procedúrát meg be kell tartani, az aradi bíróság szépen beidézte I Mihály királyt, az alperest, mégpedig pénteken, december 15-én. A kérdéses percsomóra vonatkozó adatok itt böngészhetők.
Virgiliu Flavius Bradin, az aradi bíróság szóvivője az abszurd üggyel kapcsolatban kijelentette: „A percsomó még napirenden van, mivel a procedurális rendelkezések előírják, hogy csak a tárgyalás napján (vagyis pénteken – a szerk.) és bizonyos előírások teljesülésével lehet felfüggeszteni az eljárást, amíg az örökösöket beiktatják az ügybe, a polgári törvénykönyv 412. cikkelye értelmében.”
Amúgy Nistor Isai Faurt 2001-ben 13 év börtönre ítélték kiskorú megerőszakolása miatt. Tíz év letöltése után feltételesen szabadlábra helyezték, ám 2013-ban ismét elítélték, kiskorúak kétrendbeli megerőszakolása miatt. Jelenleg az aradi fegyházban tölti büntetését.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.
Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.