December 15-én, pénteken. Pedig 2017. december 5-én elhunyt. És ez nem vicc.
A tényállás a következő: december 15-én, pénteken I. Mihály román királyt alperesként az aradi törvényszék elé idézték. Annak ellenére, hogy holtteste épp a bukaresti királyi palotában hever. És szombaton eltemetik Curtea de Argeș-en.
Az abszurd helyzet a jogi procedúra természetéből fakad. A volt román uralkodót egy Nistor Isai Faur nevű elítélt perelte be, aki az aradi börtönben éppen büntetését tölti. Nistor Isai Faur, aki mellesleg mániákus pereskedő és körülbelül 1000 peres ügye van, a lehető legabszurdabb okokból kifolyólag, 2017. október 10-én perelte be a román királyi házat, aztán személyesen Mihály királyt, mivel elégedetlen volt egy petíciójára kapott válasszal. Korábban azért folyamodott Mihály királyhoz, hogy az vegyen tevékeny részt a Faur által az országban és külföldön indított perekben. Ám a királyi ház által írt válaszban az állt, hogy az uralkodó visszavonult a nyilvánosságtól, így nem tud segíteni. Erre az elítélt kapta magát, és beperelte a királyt.
És mivel a törvény mindenkire vonatkozik, a procedúrát meg be kell tartani, az aradi bíróság szépen beidézte I Mihály királyt, az alperest, mégpedig pénteken, december 15-én. A kérdéses percsomóra vonatkozó adatok itt böngészhetők.
Virgiliu Flavius Bradin, az aradi bíróság szóvivője az abszurd üggyel kapcsolatban kijelentette: „A percsomó még napirenden van, mivel a procedurális rendelkezések előírják, hogy csak a tárgyalás napján (vagyis pénteken – a szerk.) és bizonyos előírások teljesülésével lehet felfüggeszteni az eljárást, amíg az örökösöket beiktatják az ügybe, a polgári törvénykönyv 412. cikkelye értelmében.”
Amúgy Nistor Isai Faurt 2001-ben 13 év börtönre ítélték kiskorú megerőszakolása miatt. Tíz év letöltése után feltételesen szabadlábra helyezték, ám 2013-ban ismét elítélték, kiskorúak kétrendbeli megerőszakolása miatt. Jelenleg az aradi fegyházban tölti büntetését.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.