// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Egy magyar üzletember levédette az Arsenie Boca-márkanevet

// HIRDETÉS

Övé a brand, a legendává vált ortodox szerzetest ábrázoló szuvenírek hamisítványok.

Úgy tűnik, egy szemfüles magyar üzletember EU-szinten levédette a romániai ortodox hívek körében elképesztően népszerű Arsenie Boca szerzetes ábrázolását, most pedig megpróbálja érvényesíteni jogait.

A Hunyad megyei felsőszilvási ortodox kolostornál, Arsenie Boca kegyhelyénél tevékenykedő szuvenírárusok felszólítást kaptak egy ügyvédi irodától, hogy nincs joguk a 28 éve halott, azóta kultikus alakká vált szerzetes arcképét és nevét használni a különféle tárgyakon, mivel azt egy magyarországi üzletember levédette az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalánál (EUIPO).

Az ügyvédi felszólítás szerint az árusoknak licencengedélyért kell folyamodniuk a márkanév tulajdonosához, különben megszegik a vonatkozó romániai törvényeket és uniós szabályozásokat. Minden, Arsenie Bocát ábrázoló és a nevét viselő kegytárgy, szuvenír stb. hamisítvány, így az árusok bűncselekményt követnek el, ha ezeket árulják – folytatja a levél, amely arra figyelmezteti az árusokat, hogy ha nem kérnek engedélyt, a márkanév tulajdonosa feljelentést tesz ellenük.

Az EUIPO adatbázisa szerint a kecskeméti illetőségű Sándor Andor egy Arsenie Bocát ábrázoló formatervezési mintára és a szerzetes nevére (Pr. Arsenie Boca) kért és kapott EU-szintű védjegyoltalmat, amely 2017 elejétől érvényes és 2021 végéig tart.

Lucian Buzlea, a Sándor Andor cégét Romániában képviselő ügyvéd szerint ügyfelének igénye megalapozott, az Arsenie Bocát ábrázoló tárgyak nagy része Kínából származik és teljesen ellenőrizetlenül forgalmazzák.

A szerzetes kultuszát nem támogató Román Ortodox Egyház Patriarchátusának szóvivője, Vasile Bănescu szerint az egyházi vezetés nem kívánja kommentálni a helyzetet. A szóvivő megjegyezte: Bocát nem avatta szentté az ortodox egyház.

Az Erdély szentjének is nevezett Arsenie Boca szerzetest az egyik legnagyobb hatású román ortodox papnak tartják. Életében is ortodox hívők ezreit vonzotta, ezért a Szekuritáté meghurcolta, politikai fogolyként több börtönben is raboskodott. 1989 novemberében bekövetkezett halála és a rendszerváltás után kultusza felerősödött, naponta hívők százai zarándokolnak el csodatevőnek tartott sírjához a felsőszilvási ortodox kolostorba.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS