Ezért kellett megszűnnie az egyik, Trianon nyomán összerakott országnak

Csehszlovákia szétválása negyedszázaddal ezelőtt elkerülhetetlen volt. A szövetségi állam már nem volt működőképes, és az 1992-es parlamenti választás eltérő eredményének Csehországban és Szlovákiában egyértelműen ez volt az üzenete - állapította meg egybehangzóan hétfőn Prágában az akkori cseh, illetve szlovák kormányfő, Václav Klaus és Vladimír Meciar egy nyilvános vitafórumon a volt szövetségi parlament épületében.

Mindketten hangsúlyozták: a csehek és a szlovákok viszonya ma rendkívül jó, s ez nagymértékben az 1993-ban létrejött önálló cseh és szlovák államnak is köszönhető.

Csehszlovákia megalakulását 1918-ban a két politikus eltérően értékelte. Klaus szerint a történelem megmutatta, hogy

a „csehszlovákia-projekt mesterséges volt, nem volt természetes".

Meciar szerint a szlovákok Csehszlovákia megalakulását üdvözölték, mert nemzeti létük és nyelvük megmentését jelentette, de a közös állam később nem váltotta be a hozzá fűzött reményeiket.

„Nem igaz Vladimír Meciar állítása, hogy 1918-ban a szlovákok a nemzeti megszűnés határán voltak. A helyzet nem volt ennyire rossz" - kommentálta később Jan Rychlík cseh történész az egykori szlovák miniszterelnök kijelentését a közszolgálati televízióban. A szlovák önállósodási törekvésekről szólva Vladimír Meciar beszédében egyebek között

megemlítette a szlovákok fellépését a magyar szabadságharc ellen 1848-ban,

amelyet szerinte a század második felében „kemény magyarosítás követett".

Magyarország 1919-ben (a Tanácsköztársaság idején) is elfoglalta Szlovákia egy részét, s a magyarokat csak a cseh-szlovák légiók űzték ki - mondta. A 2. világháború idején Hitler és a nyugati nagyhatalmak segítségével Szlovákia déli részét újra elfoglalták a magyarok - folytatta.

„A szlovákokat elűzték onnan, egy napot kaptak, hogy 15 kilós csomagjaikkal elmenjenek úgy, hogy soha vissza se térhessenek otthonaikba" - ecsetelte a szlovákokat ért sérelmeket Meciar, aki saját szavai szerint 19 év után látogatott el ismét Prágába. Vladimír Meciar megköszönte a a cseheknek, hogy 1918-ban és a későbbiekben is segítséget nyújtottak a szlovákoknak, támogatták fejlődésüket.

Václav Klaus úgy vélte: Csehszlovákia széteséséhez nagyban hozzájárult, hogy a csehek 1989-bem nem érezték, hogy milyen fontos a szlovákok számára a nemzeti kérdés. „Nekünk cseheknek csak egy célunk volt, lerázni a kommunizmust. A minkét ért sérelmeket a szabadság hiányából vezettük le a kommunista rendszer idején. Szlovákia a nemzeti szabadságot is hiányolta" - mondta a volt cseh kormányfő. Mindkét volt politikus úgy látja: Csehszlovákia szétválása nemcsak a csehszlovákiai nemzeti kérdést oldotta meg, hanem válasz volt a korabeli reális társadalmi problémákra is. Klaus és Meciar egybehangzóan leszögezte: az elmúlt negyedszázad igazat adott nekik, hogy az 1992-es cseh-szlovák válás, és az önálló cseh, illetve szlovák állam megalakulása 1993-ban helyes lépés volt.