Ilyen durván még nem szólt be Washington kedvenc balkáni csatlósának

Durván beszólt az Egyesült Államok külügyminisztériuma Bukarestnek amiatt, hogy a kormánypártok módosítani akarják az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvényeket.

A tárca hétfőn este adott ki rövid közleményt, amelyben keményen bírálja a módosításokat.

„Az Egyesült Államok aggodalommal értesült arról, hogy a román parlament olyan törvénytervezetekről tárgyal, amelyek alááshatják a korrupcióellenes törekvéseket, és gyengíthetik a romániai igazságszolgáltatást.

Ezek a törvények, amelyeket eredetileg az igazságügy-minisztérium dolgozott ki,

fenyegetést jelentenek a Románia által az utóbbi években az erős, a politikai beavatkozással szemben védett igazságügyi intézmények kiépítése terén elért eredményekre.

Arra buzdítjuk a román parlamentet, hogy utasítsa el a jogállamiságot gyengítő és a korrupcióellenes küzdelmet visszavető javaslatokat” - áll a közleményben.

De nem csupán ezzel járt rá a rúd Bukarestre. Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete egy interjúban kijelentette: Washingtont komoly aggodalommal töltik el az igazságügy-miniszter módosító javaslatai, ezért figyelemmel követik a parlamenti vitát.

„Nagyon komoly aggodalommal töltenek el az igazságügy-miniszter által kidolgozott javaslatok. Aggodalmunk abból fakad, hogy Románia az elmúlt 15 évben egyre hitelesebb küzdelmet folytatott a magas és középszintű korrupció ellen” - mondta egy, az Express de Banat című lapnak adott interjúban.

„Románia megteremtette az igazságszolgáltatás függetlenségét, és a korrupciós bűncselekmények felderítésével foglalkozó intézményeket hozott létre. Itt elsősorban az Országos Korrupcióellenes Ügyosztályra (DNA) gondolok.

Ami a régióbeli helyzetet illeti, az Egyesült Államom szerint Romániában zajlik a leghitelesebb korrupcióellenes küzdelem.

Persze még sok a tennivaló a megelőzés vagy a képzés terén, de azon vizsgálatok terén, amelyek az államot meglopó személyek ellen zajlanak, Románia eredményei kimagaslóak a világnak ezen a szegletén” - tette hozzá Klemm.

A diplomata úgy véli, a Tudorel Toader igazságügy-miniszter által kidolgozott módosítások visszalépést jelentenek az igazságügy függetlensége és a korrupcióellenes ügyészek hatáskörei terén, ezért kiemelt figyelemmel követik, mi zajlik a parlamentben.

Mindezt Bukarestben nem egészen így gondolják, sőt még az ellenzék sem ért egyet maradéktalanul Washingtonnal.

Florin Iordache, az igazságügyi törvények módosításain dolgozó parlamenti különbizottság szociáldemokrata párti (PSD) elnöke szerint az amerikai bírálatok a minisztérium által kidolgozott eredeti javaslatokra vonatkoznak, amelyeket azóta módosítottak, a jelenlegi szöveg pedig nem csorbítja az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter már harciasabban reagált, megjegyezve, hogy: az alkotmány szuverén országként határozza meg Romániát, a parlamentet pedig azért választották meg, hogy törvényeket alkosson. Hozzátette, az amerikaiaknak közölniük kéne, hogy pontosan mely cikkelyekkel van gondja.

Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa, Cătălin Predoiu volt igazságügy-miniszter is elfogadhatatlannak tartja az amerikai közlemény hangnemét. „A PSD-vel az igazságszolgáltatás függetlenségéért vívott harc nem könnyű, és bármilyen támogatás jól jön. De nem tartom elfogadhatónak a hangnemet, amelyet a külügyminisztérium Romániával szemben használ” - mondta Predoiu, aki szerint taktikai szempontból ez a lépés nem a legszerencsésebb, mivel

Amerika-ellenes és nacionalista hullámot korbácsolhat fel, amelyet Oroszország a maga javára fordíthat.

Az igazságügy-miniszter által kidolgozott módosító javaslat értelmében az államfő már nem vehetne részt a főügyészek kinevezésének folyamatában, az igazságügyi felügyelet pedig a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) hatásköréből az igazságügyi tárca alárendeltségébe került volna.

Ezt azonban kormánypárti honatyák módosították, így az államfőnek továbbra is szava lenne a főügyészek kinevezési folyamatában. Az igazságügyi felügyelet ugyanakkor kikerült a CSM hatásköréből, de független intézmény lesz.

A módosításokon dolgozó parlamenti különbizottság a múlt héten megfosztotta az államfőt azon jogtól, hogy egyszer visszautasíthassa a javasolt főügyészek és főbírák kinevezését, és azt sem tagadhatja meg többé, hogy visszautasítsa az ügyészek bíróvá, illetve a bírák ügyésszé való kinevezését. A legfőbb ügyészség és a DNA szerint ezek sérthetik az ügyészek politikummal szembeni függetlenségét