Ma választották újra a Kárpátok Géniuszát

Világnap ma sincs. Megnyugtató. Na de…

1989. november 20. és 24. között zajlott Bukarestben a Román Kommunista Párt XIV. Kongresszusa. És a mai szent napon a kongresszus egyhangúlag újraválasztotta Nicolae Ceaușescu elvtársat. Persze senki sem kételkedett abban, hogy ismét ő lesz a komcsi párt főtitkára.

Abban viszont nagyon sokan kételkedtek, hogy a nemzeti szocialista diktatúrának rövidesen vége lesz. Pedig így történt. Alig egy hónap telt el a diadalmas újraválasztás után, és a diktátort kivégezték.

Na de ugorjunk kicsit vissza az időben, egy vidámabb korba. Ezen a napon ismét eltűnt egy fehér folt a világtérképről. 1642-ben ugyanis egy bizonyos Abel Janszoon Tasman, nemzetiségére nézve holland, foglalkozására nézve kereskedő kapta magát és felfedezte Van Diemen-földet. Tasmániát, bizony! És valószínűleg találkozott az erszényes ördöggel is.

És akkor kicsit vissza, a nagy francia forradalom környékére. Egyesek ma is tapsolnak neki, mások szerint 1789. volt az egyik olyan pillanat, amikor Európa nagyon mellényúlt. A tény viszont tény: a forradalom lezajlott, az új világ elkezdődött, és a forradalmi koponyák úgy gondolták, illő dolog lenne, ha ezt az új világkezdetet radikális változtatással jeleznék: kidobták hát az ablakon a jó öreg Gergely-naptárt és megalkottak egy újat, amely igazán méltó a nagy forradalmi tetthez. Ez lett a francia forradalmi naptár, és 1793-ban, a mai szent napon vezették be. Vagyis, bocsánat, II. esztendő Fagy hava negyedikén. Meg kell hagyni, poétikus egy naptár volt. A hónapoknak ilyen neveik voltak: szüret, köd, dér, hó, eső, szél, sarjadás, virágzás, rét, aratás, hőség, gyümölcs. A heteket dekádokkal helyettesítették, a napokat meg a vidéki élet iránti tisztelet jeléül mezőgazdasági és egyéb növényekről nevezték el. A mai napot például így írnák le a forradalmi naptár szerint: CCXXV. esztendő Dér hava cikória napja. Hát, nem csodáljuk, hogy a nevezetes forradalmi naptár nem bizonyult hosszú életűnek. Alig 14 év múlva, 1805. szeptember 9-én kidobták a kukába. Igaz, hogy kellett hozzá egy császár, I. Napóleon aláírása.

Na de menjünk tovább, mert akadt még a mai napon forradalmi tett. 1859-ben ezen a napon jelent meg Charles Darwin A fajok eredete című könyve, amellyel kezdetét vette az evolúcióelmélet „fejlődése”, és amely mind a mai napig heves vitákat vált ki. Érdekes, hogy mindkét oldalon egy fehér szakállú úriember áll a végpontokban: Darwin meg a Jóisten.

A mai napra bőven kijut nekünk a kommunizmusból. 1918-ban ugyanis ezen a napon alakul meg a Kommunisták Magyarországi Pártja, méghozzá Kun Béla vezetésével. Lett is belőle baj elég. 

Ami a VIP-ek születésnapját illeti, ma elég nagy a tumultus: ma született például Baruch Spinoza holland filozófus, Carlo Collodi, a Pinokkió szerzője, Henri de Toulouse-Lautrec francia posztimpresszionista festő, Scott Joplin, a ragtime nagymestere,

Latabár Kálmán, a magyar nevettetés nagymestere, Lőrincze Lajos, a mi édes anyanyelvünk nagymestere, Jókai Anna, akit nem kell külön bemutatni, Schöpflin György történészünk és Emir Kusturica, az Underground és a Cigányok ideje című filmek rendezője.

Mint minden nap, ma is aratott a halál a nagy emberek között. Ma halt meg Kinizsi Pál, a törökverő, Ion C. Brătianu román miniszterelnök, Moholy-Nagy László fotóművész, kísérleti filmes, a Bauhaus iskola nagynevű tanára, Lee Harvey Oswald, Kennedy elnök gyilkosa, Bíró László József, a golyóstoll feltalálója és Freddie Mercury, a Queen zenekar frontembere.

Így megy ez. De ahogy Freddie mondta: The Show Must Go On. Ámen!