Ma csatlakozott Románia a tengelyhatalmakhoz

Nyugodtan dőljenek hátra: november 23-án nincs semmiféle világnap, se okos, se ostoba. 

Más, nagyon is emlékezetes napok viszont voltak a történelemben. Például az a nap, amikor a románok csatlakoztak a tengelyhatalmakhoz, 1940-ben. Ezzel kapcsolatban egy német tábornok azt mondta, hogy ha az ember háborút indít és a románokkal szövetségre lép, akkor tudja befejezni a háborút a románok oldalán, ha azok időközben kétszer köpönyeget forgatnak. A fenti esetben ez nem következett be, és tudjuk, mi lett a végeredmény.

A postaláda mára kezd kimenni a divatból, de annak idején egész forradalmi találmány volt. A mai nap arról (is) híres, hogy 1852-ben ezen a napon helyezték el az emberiség történetének első nyilvános postaládáit. Angliában persze. Pontosabban, Jersey szigetén. És a szigeti postásoknak máris könnyebb lett a dolguk.

Ez az időszak elég sűrű volt számunkra: 1956-ban gyors iramban követték egymást az események. A magyar kormány ma tudatta a nagyvilággal, hogy Nagy Imre és társai elhagyták a jugoszláv követséget, ahol korábban menedékjogot kaptak, és saját kérésükre Romániába távoztak. Biztos akadtak hülyék, akik be is vették ezt a maszlagot.

Nálunkfele csak nemrég bukkantak fel a jukeboxok, ezek a félautomata zenegépek, amikbe az ember bedob egy érmét, aztán kiválasztja a pillanat ihlette kedvenc nótáját, és már bömböl is. Az első ilyen hangláda viszont elég régi. Egész pontosan 1889-ben, ezen a napon helyezték üzembe, egész pontosan San Franciscóban.

Szereti ön a sci-fit? Hát a brit tévésorozatokat? Ha igen, akkor biztos tudja, hogy 1963-ban ezen a napon indult hosszú útjára a BBC kultikus szériája, a Ki vagy, doki? (A magyar cím kivételesen gagyi, az eredeti Doctor Who-hoz képest.) A sorozat egy 16 éves szünettel ma is pörög. És jó.

Ezen a napon több igen rossz döntés is született. Itt van az egyik, ha nem a legrosszabb. 1921-ben Warren G. Harding amerikai elnök (van-e, ki e nevet nem ismeri, rajtunk kívül?) aláírja az ártatlannak tűnő Willis Campbell-törvényt. Pedig dehogy volt az ártatlan. Hogy is lett volna, amikor arról szólt, hogy attól kezdve az amerikai orvosoknak tilos volt sört vagy egyéb alkoholt felírni receptre, gyógyászati célból. Ekkora marhaságot!

Aki ma született, igazán büszke lehet magára: igazi nagyágyúkkal született egy napon. Nem hiszi? Tessék: 1402-ben ezen a napon született Jean de Dunois francia nemesúr (ööö… az ki is?). Na de félre a viccet: Ráth-Végh István jogász, babonaszakértő (1870), Boris Karloff, az igazi Frankenstein-szörny és horrorfilm-ikon (1887), Törőcsik Mari, akit senkinek sem kell bemutatni (1935), Franco Nero, aki még Árpád fejedelmet is eljátszotta Koltay Gábor Honfoglalásában (1941), de nem az ő hibája, hogy olyan gyenge lett a film. És a lista hosszú...

Aki ma hal meg, annak mindegy, de azért mondunk ide is pár nevet. Ezen a napon tért meg őseihez André Malraux, akiről nem is tudjuk pontosan eldönteni, hogy írónak, kalandornak vagy miniszternek volt-e jobb (1976); Roald Dahl, az angol irodalom egyik nagy különce, a Meghökkentő mesék szerzője (1990); Szécsi Margit költőnő, mellesleg Nagy László kedves felesége (1990); Klaus Kinski, a világ talán legcsúnyább, mégis legvonzóbb filmszínésze (1991); na és Larry Hagman, a Dallas örök főgonosza, civilben bűbájos ember, a maga módján (2012).

És akkor egy Szécsi Margit-idézettel zárunk mára: „Én jól tudom, mi fojtogat / bennünket, emberek: / a fölösleges fájdalom / s a fölösleges szeretet.” Ámen!