Hiába az újságírói tiltakozás, módosítanak az Agerpres működésén

Első házként elfogadta hétfőn a szenátus plénuma az Agerpres Román Nemzeti Hírügynökség működésének módosításáról szóló törvénytervezetet, amely többek között előírja, hogy menesztik a vezérigazgatót, amennyiben a parlament nem fogadja el az intézmény tevékenységéről szóló éves jelentést. A tervezetet 64 szenátor támogatta szavazatával, 16-an ellene voksoltak, 27-en tartózkodtak. Az ügyben a képviselőház a döntő fórum.

A módosítást kezdeményező Lucian Romaşcanu kulturális miniszter felszólalásában hangsúlyozta, az állami médiaintézmények alkalmazottjai közül jelen pillanatban az Agerpres vezérigazgatója az egyetlen, akinek a leváltására nincs lehetőség. A miniszter ugyanakkor hozzátette, javaslatának

„semmi köze nincs a vezérigazgató személyéhez”,

sem az intézmény átpolitizálásához. A hírügynökség vezérigazgatóját politikusok (a törvényhozók) nevezik ki, tehát természetes, hogy politikusoknak lehetőségük legyen leváltani őt, ha elégedetlenek azzal, ahogyan a közmédia számára kijelölt szakpolitikákat érvényesíti.

A kulturális minisztérium államtitkára, Gheorghe Popa kijelentette, hogy a kormány támogatja az indítvány elfogadását. Hamarosan a parlament elé terjesztenek egy másik tervezetet is „az Agerpres mélyreható megreformálása” érdekében.

A hétfőn elfogadott törvénymódosítást Lucian Romaşcanu kulturális miniszter mellett a Szociáldemokrata Párt (PSD) több szenátora – Valer-Daniel Breaz, Gabriela Creţu, Ovidiu-Cristian-Dan Marciu és Liviu-Lucian Mazilu – indítványozta.

Alexandru Giboi, az Agerpres vezérigazgatója szerint a törvénymódosítás elfogadása a hírügynökség függetlenségének elvesztését, az intézmény politikai felügyelet alá helyezését jelentené, és a mindenkori parlamenti többség sajtóirodájává tenné a közmédiumot. A vezérigazgató tiltakozását a Románia nyugati szövetségeseinek bukaresti külképviseleteihez,

a nemzetközi médiaszervezetekhez és politikai intézményekhez is eljuttatta.

Alexandru Giboit – a PSD sajtóirodájának volt főnökét – egyébként 2013 februárjában nevezte ki a parlament az Agerpres élére Victor Ponta akkori miniszterelnök javaslatára.

Az Agerpres szerint az EBESZ és több nemzetközi újságíró szervezet is tiltakozott a törvényjavaslat ellen, amelyet az Európa Tanács is a „szólásszabadságot fenyegető veszélyek” között kísér figyelemmel.

Az ellenzék a tervezet ellen nem emelt kifogást, csak azt kérte (eredménytelenül), hogy az igazgató leváltását kössék számszerűsíthető, tehát objektív célkitűzések meg nem valósulásához.

Az ügyben a kétkamarás parlament képviselőháza hozza meg a végső döntést.