Fiatalok! Ne adjátok át a helyeteket a buszon az öregeknek!
A tudomány nektek ad igazat. Hadd mozogjanak a vének.
Eddig úgy tudtuk, udvarias, jól nevelt, illő gesztus, ha egy fiatal személy átadja ülőhelyét egy idős személynek valamely tömegközlekedési eszközön. És szidtuk a tini tahókat, akik másfél ülésen terpeszkedve böködik az okostelójukat. Mert né, milyen neveletlen, bunkó, tahó, milyen lehetett a gyerekszobája ennek, hát ott áll mellette az a tisztes korú nénike a három cekkerrel, de ez a pernahajder meg se mozdul, csak duvad a fülébe a deszpaszító.
Na kérem, amekkorát mi tévedtünk. Ugyanis oxfordi (vagyis brit) tudósok egy csoportja kikutatta és kimutatta, hogy az idős emberek bizony jobban tennék, ha nem ülnének a fenekükön, hanem szépen megállnának a lábukon, amikor buszra, egyébre szállnak, mert így egészségesebbek lennének.
A kutatás eredményeit lehozta a British Medical Journal című szaklap. Sir Muir Gray professzor, a kutatás vezetője elmondta, hogy a munka során sikerült meghatározni a következő revelatív dolgokat: az időseknek legalább 10 percet kell gyalogolniuk naponta, nem kellene használniuk a liftet, használják csak szépen a lépcsőket, és egyáltalán, többet kellene állniuk a lábukon. Így jutottak arra a következtetésre is, hogy a fiatalok tegyék csak félre az illemet, és ne engedjék leülni az időseket a tömegközlekedési eszközökön.
Nos, kedves fiatal tahók. Tudományosan is igazolták: üljetek csak nyugodtan. Nem vagytok parasztok. Sőt. Támogatjátok az időseket egészségük megőrzésében. És ha az idősek egészségesebbek, kevesebb pénzt kell költeni az orvosi ellátásukra is.
Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?
Sánta Miriám
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Használati utasítás március 15-re
Szántai János
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Sólyom István
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Fall Sándor
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Megdöbbenést keltett Romániában, hogy a magyar aranytartalék megelőzte a románt
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.
Megtalálták a két eltűnt kislányt
Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.
Bárányból készült húsvéti fogások Erdélyben – Jánossy Alíz gasztronómiai szakíró tanácsaival és receptjeivel
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Ahány város, annyi ár: ennyiért juthatnak hozzá a húsvéti bárányhúshoz Székelyföldön
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?
Sánta Miriám
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Használati utasítás március 15-re
Szántai János
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig
Sólyom István
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent
Fall Sándor
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)
Sánta Miriám
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává
Sólyom István
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
