A tudomány nektek ad igazat. Hadd mozogjanak a vének.
Eddig úgy tudtuk, udvarias, jól nevelt, illő gesztus, ha egy fiatal személy átadja ülőhelyét egy idős személynek valamely tömegközlekedési eszközön. És szidtuk a tini tahókat, akik másfél ülésen terpeszkedve böködik az okostelójukat. Mert né, milyen neveletlen, bunkó, tahó, milyen lehetett a gyerekszobája ennek, hát ott áll mellette az a tisztes korú nénike a három cekkerrel, de ez a pernahajder meg se mozdul, csak duvad a fülébe a deszpaszító.
Na kérem, amekkorát mi tévedtünk. Ugyanis oxfordi (vagyis brit) tudósok egy csoportja kikutatta és kimutatta, hogy az idős emberek bizony jobban tennék, ha nem ülnének a fenekükön, hanem szépen megállnának a lábukon, amikor buszra, egyébre szállnak, mert így egészségesebbek lennének.
A kutatás eredményeit lehozta a British Medical Journal című szaklap. Sir Muir Gray professzor, a kutatás vezetője elmondta, hogy a munka során sikerült meghatározni a következő revelatív dolgokat: az időseknek legalább 10 percet kell gyalogolniuk naponta, nem kellene használniuk a liftet, használják csak szépen a lépcsőket, és egyáltalán, többet kellene állniuk a lábukon. Így jutottak arra a következtetésre is, hogy a fiatalok tegyék csak félre az illemet, és ne engedjék leülni az időseket a tömegközlekedési eszközökön.
Nos, kedves fiatal tahók. Tudományosan is igazolták: üljetek csak nyugodtan. Nem vagytok parasztok. Sőt. Támogatjátok az időseket egészségük megőrzésében. És ha az idősek egészségesebbek, kevesebb pénzt kell költeni az orvosi ellátásukra is.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
Súlyos vasúti baleset történt csütörtökön délután a Tusnád községi Csíkverebesen, a vasúti megálló közelében. Egy motorkerékpár ütközött egy vonattal, a balesetben két fiatal fiú vesztette életét.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Kilőttek egy medvét szerdán este Székelyszentléleken, miután az állat ismét lakott területen bukkant fel és agresszíven viselkedett. A nagyvad már hosszabb ideje félelemben tartotta a környékbelieket, akik gyermekeiket is féltették tőle.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.
Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.