A tudomány nektek ad igazat. Hadd mozogjanak a vének.
Eddig úgy tudtuk, udvarias, jól nevelt, illő gesztus, ha egy fiatal személy átadja ülőhelyét egy idős személynek valamely tömegközlekedési eszközön. És szidtuk a tini tahókat, akik másfél ülésen terpeszkedve böködik az okostelójukat. Mert né, milyen neveletlen, bunkó, tahó, milyen lehetett a gyerekszobája ennek, hát ott áll mellette az a tisztes korú nénike a három cekkerrel, de ez a pernahajder meg se mozdul, csak duvad a fülébe a deszpaszító.
Na kérem, amekkorát mi tévedtünk. Ugyanis oxfordi (vagyis brit) tudósok egy csoportja kikutatta és kimutatta, hogy az idős emberek bizony jobban tennék, ha nem ülnének a fenekükön, hanem szépen megállnának a lábukon, amikor buszra, egyébre szállnak, mert így egészségesebbek lennének.
A kutatás eredményeit lehozta a British Medical Journal című szaklap. Sir Muir Gray professzor, a kutatás vezetője elmondta, hogy a munka során sikerült meghatározni a következő revelatív dolgokat: az időseknek legalább 10 percet kell gyalogolniuk naponta, nem kellene használniuk a liftet, használják csak szépen a lépcsőket, és egyáltalán, többet kellene állniuk a lábukon. Így jutottak arra a következtetésre is, hogy a fiatalok tegyék csak félre az illemet, és ne engedjék leülni az időseket a tömegközlekedési eszközökön.
Nos, kedves fiatal tahók. Tudományosan is igazolták: üljetek csak nyugodtan. Nem vagytok parasztok. Sőt. Támogatjátok az időseket egészségük megőrzésében. És ha az idősek egészségesebbek, kevesebb pénzt kell költeni az orvosi ellátásukra is.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.