// 2026. május 17., vasárnap // Paszkál

Erdélyi traumáink sikerkönyve

// HIRDETÉS

Vida Gábor saját dadogásának történetével pattintja le a mázt Erdélyről, és szabadít fel olyan elfojtásokat, amelyekre ő maga sem gondolt.

Az egyszerű nagyszerűségünk időnként a kollektív hülyeségünk – ezzel magyarázta Vida Gábor legújabb könyvének, az Egy dadogás történetének sikerét. Meg persze a Magvető Kiadó marketingjével, de az korántsem olyan izgalmas, mint a közös, de magunk és egymás elől is titkolt traumáink.

 

Miközben ő csak a saját dadogásának mélyen személyes történetét írta meg, mióta ez napvilágot látott, sokan számoltak be neki hasonló traumákról vagy családi konfigurációról. És a problémák szőnyeg alá söprésének nagy erdélyi hagyományáról – derült ki a regény múlt heti könyvbemutatóján a kolozsvári Gaudeamus könyvesboltban, ahol még nem derültünk ennyit a magunk vagy a más baján. Vida Gábor egyáltalán nem keseredett bele abba, amit a szőnyeg alatt talált, sőt: felszabadította a takarítás, kedvvel és sok iróniával mesélt róla.

 

Addig jártunk a szőnyegen, amíg az elkopott, és ott maradt az, amit alá söpörtünk

– válaszolta az író beszélgetőtársának, Márton Evelinnek arra a kérdésére, hova kellett eljutnia ahhoz, hogy megírja a besöpört dolgait. 

 

A személyes fordulat negyven éves kora után következett be, mesélte. Egy „nyűgösebb korszakában” pszichológust keresett fel, aki rámutatott, hogy Vida nem hónapok óta – ahogy ő érzékelte –, hanem évek óta nem alszik normálisan. A pszichoterápia első szakaszában jött rá, „mennyi minden van itt elásva” azon kívül, amit eleve sejtett – úgy, hogy messze nem ő Erdély legtraumatizáltabb személye. 

 

 

Vida Gábor író, a Látó irodalmi folyóirat szerkesztője | Fotók: Szabó Tünde

 

Hasonló határátlépésnek tartja Kincses Réka 2006-os dokumentumfilmjét, amelyet édesapjáról, Kincses Elődről forgatott Balkán bajnok címmel. Ez is azt vizsgálja, hogy ha adott egy balhé, egy család, egy énkép és egy nyilvánosság, akkor mit és hogyan tud ebből elmesélni egy családtag.

 

Saját dadogását eleinte nem is érzékelte, 

illetve nem azt érezte, hogy valami baj lenne vele, mesélte Vida. Arra emlékszik, hogy négy éves kora körül vitte el az édesanyja először orvoshoz, onnantól alakult ki benne egyféle betegtudat. Később úgy mondták neki, hogy gyengék az idegei, és gyakran jártak be vele orvoshoz, pszichológushoz vagy gyógyszerekért Aradra. 

 

Dadogása tulajdonképpen az állandó szekatúra miatt tudatosult benne: beszéd közben megállították, rászóltak, ismételni kényszerítették, vagyis szankcionáló módszerekkel próbálták korrigálni, megtanítani a „helyes” beszédre.

 

Felolvasás, versmondás akár a templomban is flottul ment, mesélte, de ha például fagyit akart venni, akkor egy idő után megvárta a román eladónénit a boltban, mert gyorsan rájött, hogy románul nem dadog. (Mert az anyanyelvi és az idegen nyelvi központ nem ugyanott található az agyban – tanulta meg később.)

 

A dadogással járó frusztrációk vele együtt nőttek. Zavarta az iskolában, ha nem tudott elmondani valamit (de nem voltak rossz jegyei, a tanárai írásban is elfogadták a válaszokat), aztán jött a kamaszkor, amikor egy szál pattanás is kész tragédia, ha oda kell menni egy lányhoz, nem hogy a dadogás.

 

A világ olyan kell legyen, mint nálunk otthon

– foglalta össze az író nagyapja, majd édesapja örökölt/tanult életérzését egy zárt, paraszti vagy kisvárosi világban, ami megakadályozta, hogy elfogadják a nagyobb változásokat, és folyamatos frusztrációkat okozott. 

 

Amikor a szülei Arad mellől átköltöztek a Nyárád mentére, 20 km-re attól, ahol ő felnőtt fejjel letelepedett, édesapja az összes diszkomfort érzését belevetítette a szépséges tájba, és arra a következtetésre jutott, hogy itt mindenki hülye – fogalmazott a lehető legegyenesebben Vida. Aki elég sok helyzetben megtapasztalta, milyen nehezen viseljük a másságot: amikor gyerekként a baróti nagyszüleinél nyaralt, a bihari í-zést és az alföldi diftongusokat röhögték ki, amelyekkel odaérkezett, majd otthon a székely kiejtését, ami ott ragadt rá.

 

 

Márton Evelin és Vida Gábor a kolozsvári Gaudeamus könyvesboltban

 

Ez egy light-os családtörténet Erdélyben, értékelte a sajátját, ahhoz képest mindenképp, hogy a könyv megírása óta hányan jöttek oda hozzá elmesélni a családi szőnyeg alá sepert erőszaktörténeteket. El se tudjuk képzelni, mondta, milyen gyakori az a Székelyföldön, hogy 8-10 éves kislányokat a szomszéd vagy a nagybácsi vagy a nagypapa megerőszakolja. Hagyomány ez, amelyről tudomása és tapasztalata van az anyáknak és a nagymamáknak is.

 

„A szava parancs bivalynak, asszonynak, gyermeknek, és hát ez az értéksorrend”

– olvasta fel Márton Evelin Vidának az emberre is ostort emelő nagyapját leíró sorait. Azt, hogy a családfő tárgyként vagy hasznot hajtó állatként kezeli saját családtagjait, Vida arra a vadkapitalizmusra vezeti vissza, ami a 19. század végén, a kiegyezés után tört be Erdélybe.

 

Amikor a parasztember rájön arra, vagy rászorítja a modernizálódó agrárvilág, hogy megéri árut, pontosabban a család, a közösség, a tájegység fenntartásához szükségesnél több(let)et termelni, sokkal fontosabb lesz számára a felhalmozás, mint a megélhetés egyik betakarítástól a másikig. Még egy darab földet akarunk, még egy lovat, gyereket kitaníttatni vagy megszabadulni tőle, ha nem hajt hasznot, illusztrálta az író saját, hangsúlyozottan nem tudományos elméletét. 

 

Állítása szerint a kapitalizmus által kevésbé áthatott közösségekben a gyerekeket sem hajtják ennyire, mint a többlet, a fölösleg előállításába becsábított társadalmakban, ahol a gyerekeket, főleg a gyenge gyerekeket tekintik a legkevésbé értékesnek, ő áll a családi hierarchia legalján.

 

Legalább száz éve ugyanazokkal a mentális gátakkal és lelki zárványokkal élünk,

csak a technika fejlődött körülöttünk, véli az író, aki szerint Székelyföld modernizációja az első világháborúval lezárult, a román állam nem költött rá semmit egészen a hatvanas évekig, és azóta sem kaptunk eszközöket se az egyéni, se a nagy közösségi traumák (Trianon, 1956, háborúk és rendszerváltások sorozata a 20. század folyamán) feldolgozására. 

 

Emiatt a generációk közötti törést sem tudjuk áthidalni, az '56-ot fiatalon átélt szülei rendesen féltek a Ceaușescu-rendszerben, amit ő már a '80-as években nem tudott olyan komolyan venni, illusztrálta Vida saját – egyszerre kalandos, abszurd és nyomasztó – katonasztorijaival is azt, mekkorát fordult a világ akár ugyanabban a rendszerben.

 

 

A közönség minden ülő- és állóhelyet megtöltött a könyvesboltban

 

Az viszont nem változott, hogy az érzelmeinkről, azok megéléséről nagyon nehezen tudunk beszélni. A nők talán kicsivel jobban – vélte az író. Ítélkezni tudunk, Vida is gyakran hallja az ingázóbuszon a srácokat annyival elintézni egy szakítást, hogy a „Mari egy kurva”, de arról, hogyan éljük meg a szerelmet vagy a párkapcsolatot például, dadogva sem tudunk beszélni.

 

A gyönyörű szerelmi népköltészet megvan, egy idő után már a szexről is tudnak mindent az emberek, de arról keveset, ami a „fenékig tejfel” és a „sok a vodka” között van, mondta Vida. Ahogy a generációk, úgy a kapcsolatban, házasságban élő párok közötti kommunikáció is gyakran és végletesen elakad, elcsúsznak egymás mellett az emberek, valódi kommunikáció helyett egymás szekálása állandósul, a problémacsomagokat pedig tabusítjuk. 

 

És aztán nem tudunk mit kezdeni például egy stabil házasságban, pontosabban mellette fellángoló érzelmekkel, sőt lassan nyelvünk sincs az érzelmi világunk feldolgozásához. Igazából a jó szerelmi történetek is hiányoznak az erdélyi irodalomból Vida szerint, amelyek a szerelem fantasztikus, repítő oldalát is megragadnák.

 

„Szerelmes regényt írok legközelebb” – lovallta bele magát nyilvános ígéretbe Vida Gábor a beszélgetés végén, ahol kiderült, nemcsak az olvasók értékelik azt, ahogy megírta saját (de sok emberrel közös) dadogásának történetét: Vida Gábor megkapta érte és a hétvégén vette át a Déry Tibor-díjat, amellyel az irodalmi élet kimagasló alkotóit jutalmazzák.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A román állam esete a politikai pornóval

Szántai János

A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.

Nem a politika radikalizálódik, hanem a társadalom, a politika csak követi ezt a radikalizálódást

Varga László Edgár

A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget

Varga László Edgár

A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Trianonban vált magyar állammá a román állam
Főtér

Trianonban vált magyar állammá a román állam

A trianonitisz nem gyógyítható, de meg lehet tanulni együtt élni vele anélkül, hogy folyamatosan tüneteket produkálna. MCC-történészkerekasztal, hetedik szint.

Kelemen megvédte az RMDSZ Fidesszel kapcsolatos álláspontját, Markó „hatalmas mulasztásról” beszélt
Krónika

Kelemen megvédte az RMDSZ Fidesszel kapcsolatos álláspontját, Markó „hatalmas mulasztásról” beszélt

Erős érzelmeket váltott ki az erdélyi magyarok körében a magyarországi választás eredménye, sokan csalódottak, mások örülnek. Nekünk mindannyiukat meg kell értenünk, mert nincs két erdélyi magyar társadalom – hangoztatta Kelemen Hunor.

Diana Șoșoacă, az európai parlamenti képviselő eltépte az európai zászlót
Főtér

Diana Șoșoacă, az európai parlamenti képviselő eltépte az európai zászlót

Továbbá: RO-Alert üzenetek bömbölnek mindenhol a medveveszély miatt. Brassóban konfliktus alakult ki a Cenken lévő étterem, felvonó és annak szemétkezelése kapcsán, a felújítást végző üzletember nem szeretné, ha lezárnák az autós forgalmat a hegyen.

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét
Székelyhon

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Halálos baleset történt pénteken este Csíkszereda közelében: egy 17 éves csíkszentkirályi fiú életét vesztette, két másik fiatal kórházba került, miután felborultak egy buggy típusú járművel. A sofőr jogosítvány nélkül és ittasan vezetett.

Csúnyán befürödtek Erdélyben a 30 millió eurós akvaparktervvel
Krónika

Csúnyán befürödtek Erdélyben a 30 millió eurós akvaparktervvel

Megdöbbentő fordulatot vett a már készülő nagybányai akvapark ügye: a bíróság hatályon kívül helyezte a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló értesítést, miközben a kivitelezővel már szerződést kötöttek.

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot
Székelyhon

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

Székelyudvarhely volt polgármesterét, Gálfi Árpádot első fokon szabadságvesztésre ítélte a Hargita Megyei Törvényszék hivatali visszaélés miatt. A büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, az ítélet nem jogerős.

// még több főtér.ro
Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély
2026. május 12., kedd

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély

Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély
2026. május 12., kedd

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély

Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.

Trianonban vált magyar állammá a román állam
2026. május 11., hétfő

Trianonban vált magyar állammá a román állam

A trianonitisz nem gyógyítható, de meg lehet tanulni együtt élni vele anélkül, hogy folyamatosan tüneteket produkálna. MCC-történészkerekasztal, hetedik szint.

Trianonban vált magyar állammá a román állam
2026. május 11., hétfő

Trianonban vált magyar állammá a román állam

A trianonitisz nem gyógyítható, de meg lehet tanulni együtt élni vele anélkül, hogy folyamatosan tüneteket produkálna. MCC-történészkerekasztal, hetedik szint.

Octavian Goga esete a kezdő néppel és a fasizmussal
2026. május 05., kedd

Octavian Goga esete a kezdő néppel és a fasizmussal

A kezdő nép Goga-féle megnevezése ma is érvényes. Ahhoz, hogy ez a nép a haladók közé kerülhessen, tisztába kell tennie saját múltját. Van, amire büszke lehet, de az nem a politikus Goga vagy a dák-római kontinuitás, például.

Octavian Goga esete a kezdő néppel és a fasizmussal
2026. május 05., kedd

Octavian Goga esete a kezdő néppel és a fasizmussal

A kezdő nép Goga-féle megnevezése ma is érvényes. Ahhoz, hogy ez a nép a haladók közé kerülhessen, tisztába kell tennie saját múltját. Van, amire büszke lehet, de az nem a politikus Goga vagy a dák-római kontinuitás, például.

Különvélemény

A román állam esete a politikai pornóval

Szántai János

A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.

Nem a politika radikalizálódik, hanem a társadalom, a politika csak követi ezt a radikalizálódást

Varga László Edgár

A mostani kamaszok és fiatalok nyomás alatt szocializálódtak, és ez könnyen visszaüthet.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Egy bukaresti panelrengetegben a semmiből bukkant elő egy magányos járdasziget

Varga László Edgár

A történteket sem a geológusok, sem a vulkanológusok nem tudják egyelőre megmagyarázni.

Egeresi anzix: részeg sírkövek, betonnádas, legionárius mecénások

Szántai János

Ha rákérdezünk, tíz emberből kilencnek a Kék lagúna névre hallgató bányató, esetleg a Bocskai-kastélyrom jut eszébe Egeresről, ha egyáltalán bármi. Pedig sok minden egyebet is rejt ez a helyenként bizarr bányatáj.

// HIRDETÉS