// 2026. november 1., vasárnap // Marianna

A függetlenség ellen tüntettek Barcelonában

// HIRDETÉS

Vannak, akik nem szeretnék, ha Katalónia kiszakadna Spanyolországból.

Spanyolország egységéért tüntetők tömege töltötte meg Barcelona utcáit vasárnap, egy héttel a rendőri erőszakba torkollott katalán függetlenségi népszavazást követően, amelyet az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére rendeztek meg Katalóniában.

„Elég! Nyerjük vissza a józanságot!" - ezzel a jelszóval hirdette meg a békés felvonulást a Katalán Civil Társasalom (SCC) nevű szervezet,

hogy hangot adjon a „csendes többségnek", azoknak, akik ellenezték a népszavazást, nem támogatják a függetlenségi folyamatot, és ezért nem is vettek részt a múlt heti referendumon.

A barcelonai utcák a magasból nézve spanyol, katalán és uniós zászlók tengerévé váltak. Akadtak, akik egy zászlórúdra helyzeték a spanyol és katalán lobogókat, így fejezve ki, hogy számukra a kettő elválaszthatatlan.

„Éljen Katalónia, éljen Spanyolország!", „Katalánok vagyunk, spanyolok vagyunk!" - skandálta a tömeg, a transzparenseken egyebek mellett a „Béke", és az „Együtt vagyunk erősek" feliratok tűntek fel.

Voltak, akik a katalán elnökre utalva azt kiabálták: „Börtönbe Puigdemonttal!", mások a tüntetést biztosító katalán rendőröket bírálták: „Nem a mi rendőrségünk" - skandálták. Akadt, aki árulónak nevezte őket, amiért a népszavazás előtt nem zárták le a szavazóhelyiségeket, noha arra bírói utasításuk volt.

A felvonulást megelőzően

néhány százan demonstráltak a spanyol csendőrség helyi kaszárnyája előtt is, hogy támogatásukat fejezzék ki a spanyol hatóságoknak.

Az SCC szervezésében a tüntetésre mintegy 100 autóbusszal érkeztek Spanyolország más területeiről is. José Rosinol, a civil szervezet vezetőségi tagja a spanyol közszolgálati televíziónak több százezer felvonulóról beszélt, a városi rendőrség egyelőre nem közölt hivatalos részvételi adatokat.

A felvonulás végén beszédet mond Mario Vargas Llosa Spanyolországban élő Nobel-díjas perui író és Josep Borrell, az Európai Parlament volt elnöke, egykori szocialista katalán politikus.

A tüntetésen képviseltették magukat a katalán parlament ellenzéki pártjai, akik a menet élén haladtak. Albert Rivera, a legnagyobb ellenzéki frakciót adó Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt elnöke újságíróknak nyilatkozva azt mondta: ez történelmi nap Barcelonában, és az utca mindenkié. Xavier García Albiol, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) katalán elnöke hangsúlyozta: ez a felvonulás azt jelenti, hogy a katalán elnök nem beszélhet minden katalán nevében.

A katalán kormány által közzétett hivatalos végeredmény szerint múlt vasárnap a választásra jogosultak 43 százaléka szavazott a referendumon, több mint 91 százalékuk támogatta az elszakadást Spanyolországtól. Ennek alapján a katalán vezetés azt tervezi, hogy kinyilvánítja az autonóm közösség függetlenségét.

Carles Puigdemont katalán elnök a héten a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy ez a jövő héten történhet meg. Kedden a katalán parlament rendkívüli ülést tart, amelynek jelenlegi egyetlen napirendi pontja az elnök politikai értékelője. A katalán ellenzéki pártok azonban attól tartanak, hogy az utolsó pillanatban módosítják a napirendet, és beterjesztik az elszakadásról szóló határozatot is.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt
Krónika

Súlyos problémák miatt le kellett zárni az egyik erdélyi autópálya-szakaszt

Úthibák miatt szerdán este sürgősen le kellett zárni az észak- erdélyi autópályát a dél-erdélyi sztrádával Torda és Szászsebes között összekötő A10-es autópálya egyik szakaszát.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS