// 2026. szeptember 27., vasárnap // Adalbert

Szorosabb székely-gagauz kapcsolatokat szeretne az MPP

// HIRDETÉS

Például a moldovai népcsoport autonómiája példaértékű.

Szorosabbra fűzné Székelyföld és a Moldovai Köztársaságon belül területi autonómiával rendelkező Gagauzia kapcsolatait a Magyar Polgári Párt (MPP). Erről Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei parlamenti képviselője beszélt egy pénteki sajtótájékoztatón.

Beszámolt arról, hogy szerdán Chişinăuban a moldovai kormány épületében találkozott Irina Vlah gagauz kormányzóval, aki a moldovai kormánynak is tagja. Kulcsár Terza József szerint egyetértettek abban, hogy szükség van a székely-gagauz kapcsolatok szorosabbra fűzésére, és ezt testvértelepülési kapcsolatok létesítésével tartották lehetségesnek.

A székelyföldi képviselő szerint mindkét népcsoportnak van mit tanulnia a másiktól. Elmondta: Irina Vlah azt tartotta irigylésre méltónak, hogy a székelyek megőrizték anyanyelvüket, hiszen a gagauzoknak ma már csak mintegy 60 százaléka beszéli a gagauz nyelvet, mely a töröknek egy nyelvjárása. Hozzátette,

a székelyek a működő autonómiát tanulmányozhatják Gagauziában.

„Lám, 1994 óta működik ez az autonómia egy olyan országban, ahol sokkal nehezebb körülmények között élnek az emberek, mint mi, és semmi baj nem lett belőle" - fogalmazott Kulcsár Terza József.

Úgy vélte, nemcsak az autonómia nyugati modelljeit kell tanulmányozni, hanem a keletieket is, és hogyha más nemzeti közösségeknek joguk van az autonómiához, akkor ennek a székelyeket is meg kell illetnie.

A képviselő arra emlékeztetett, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi és erdélyi vezetői ügyében a román állam arra tett kísérletet, hogy terroristának bélyegezze meg azokat, akik autonómiát kérnek Székelyföld számára, és ez a törekvés a Nagy-Románia létrejötte centenáriuma közeledtével is tetten érhető. Azt is hozzátette: nagyon

időszerűvé vált, hogy benyújtsák a székelyföldi autonómia statútumtervezetét a parlamentben.

A mintegy 1800 négyzetkilométer területű Gagauzia az 1994-es moldovai alkotmány alapján vált autonóm területté. Az alaptörvény értelmében a megválasztott gagauz kormányzó tagja lesz a chişinăui kormánynak is.

A keresztény vallású gagauzok az altáji török népek közé tartoznak. A régió 160 ezer fős népességének nagy része gagauz nemzetiségű, de jelentős számban élnek itt románok, bolgárok, ukránok és oroszok is.
 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt
Krónika

Sertéshólyagba zárt hagyomány: így készül az uniós oltalmat nyert tekei gyúrt sajt

A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét
Székelyhon

Hegyimentőket is riasztottak, hogy sürgősen elsősegélyt nyújtsanak, de már nem tudták megmenteni az életét

Mentőegységeket, köztük hegyimentőket riasztottak egy súlyos balesethez szombaton délután a Maros megyei Nyárádremete közelébe, egy nehezen megközelíthető területre.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség
Székelyhon

Betört a csíkzsögödi autóbontóba, tört-zúzott, majd elkötött egy autót – keresi a rendőrség

Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS