// 2026. november 7., szombat // Rezso

67 évvel ezelőtti szekusgyilkosság után nyomoznak

// HIRDETÉS

Egy 1950-ben agyonlőtt „kulák” földi maradványaira bukkantak az Erdélyi-szigethegységben.

Emberiesség ellen elkövetett bűncselekmény miatt indított kivizsgálást a katonai ügyészség, miután a kommunista rezsim romániai áldozatai után kutató intézet (IICCMER) megtalálta az Erdélyi-szigethegységben egy földbirtokos földi maradványait, akit a Szekuritáté 1950-ben lőtt agyon. 

 

A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint az IICCMER tájékoztatta arról, hogy a Fehér megyei Bisztra település közelében 1950. augusztus 16-án a Szekuritáté emberei agyonlőttek valakit. 

 

Az IICCMER munkatársaiból, egy igazságügyi szakértőből, rendőrökből és egy törvényszéki orvosból álló csoport kedden kutatta fel egy katonai ügyész irányításával azt a félreeső helyet, ahol az egykori szemtanúk szerint elásták az áldozat holttestét. 

 

A helyszínen 70 centiméteres mélységben emberi csontvázra bukkantak. A földi maradványokat a Fehér megyei törvényszéki orvostani intézethez szállították a halál okának megállapítása végett. 

 

A kutatásokat irányító Gheorghe Petrov, az IICCMER szakértője hétfőn úgy nyilatkozott az Agerpres hírügynökségnek, hogy Bisztra településtől mintegy 11 kilométernyire, régészeti ásatások során megtalálták a 1950. augusztus 16-án a Szekuritáté által agyonlőtt Ioan Andreşel földi maradványait, miután több szemtanú megjelölte a holttest valószínű helyét. 

 

Az IICCMER információi szerint a Szekuritáté 1950 augusztusában megtorló intézkedéseket hozott Bisztra lakossága ellen, akiket azzal gyanúsítottak, hogy kapcsolatban állnak a térségben tevékenykedő antikommunista partizánokkal. Augusztus 14-én a Szekuritáté emberei a helyi milícia segítségével 35 személyt vettek őrizetbe, akik két partizán – Nicolae Selagea és Ihuţ Traian – rokonai voltak, illetve olyanokat, akik jobb anyagi körülmények között éltek, „kulákoknak” tartották őket, és feltételezték róluk, hogy anyagilag támogatják a partizánokat. 

 

A Szekuritáté arra a következtetésre jutott, hogy a partizánok tevékenységéért három „kulák” tehető felelőssé: Andreşel Ioan, Pom Traian és Trifa Iosif. A Szekuritáté mindhármuk azonnali kivégzését rendelte el – állítja az IICCMER. 

 

1950. augusztus 16-án Traian Pomot és Iosif Trifát különböző helyeken végezték ki. A 73 éves Ioan Andreşelt a helyi lakosok tanúsága szerint megkínozták, majd agyonlőtték. Mindhárom holttestet másnap temettették el a falubeliekkel, hogy megfélemlítsék őket. 

 

A tanúk szerint a három áldozat földi maradványait kartonnal kellett letakarniuk, amire ez a szöveg került: „Aki így tesz, ugyanígy fog járni” – tájékoztatott a kommunista rezsim áldozatai után kutató intézet. A tanúknak megtiltották, hogy megjelöljék a sírhelyet, ezért okoz most nehézséget a kivégzettek földi maradványainak megtalálása.

 

Az IICCMER tavaly júliusban a Duna-deltában is elkezdte felkutatni az egykori peripravai kényszermunka-táborban megölt politikai foglyok földi maradványait. Az intézet feljelentései nyomán több büntetőjogi eljárás indult a kommunista munkatáborok egykori parancsnokai ellen. Ennek következtében márciusban emberiesség elleni bűncselekményekért jogerősen húsz év börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság Ion Ficiort, a peripravai munkatábor egykori parancsnokát.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS