Nos, ha személyesen nem is, Haklik Norbert legújabb könyvében mindenképp találkozhat vele. A soron következő Helikon-esten.
Viszont maga az író nagyon is itt lesz Kolozsváron, testileg-lelkileg lehet vele találkozni október 28-án, csütörtök délután hatkor, mégpedig Magyarország kolozsvári főkonzulátusának rendezvénytermében (Fő tér 23.). A jelenleg Csehországban élő íróval, műfordítóval Papp Attila Zsolt költő beszélget, a Helikon-estek legújabb rendezvényén.
És ha valaki pontosabban szeretné tudni, ki is az a Haklik Norbert, tessék:
1976-ban született Ózdon. Első novelláskötete A Mennybemeneteli Iroda és más történetek címmel jelent meg 1998-ban, ezt három évvel később követte a Világvége Gömörlúcon – Magyar Kalendárium című novellagyűjtemény. 2006-ban Big Székely Só címmel publikálta első regényét. 2001 és 2006 között a Magyar Nemzet belső munkatársa. 2007 óta a csehországi Brnóban/Brünnben él, ahol jelenleg egy multinacionális technológiai cégnél dolgozik. Legutóbbi könyve Tom Hanks a vizek felett címmel jelent meg 2017-ben.
És aki még pontosabban szeretné tudni, ki is az a Haklik Norbert, az okvetlenül sétáljon be a konzulátusi rendezvényterembe. Csütörtökön. Délután hatkor. S ki tudja, tán még az is kiderül, kicsoda valójában Tom Hanks.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Két embert bántalmazott, több vendéget pedig erőszakkal fenyegetett meg egy 43 éves férfi Csíkszeredában. A rendőrök kardot, két bicskát, boxert és könnygázspray-t is találtak nála. A férfit pszichiátriai osztályra utalták be.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.