// 2026. október 31., szombat // Farkas

Kormányra készül az RMDSZ?

// HIRDETÉS

Fura dolgok történnek az utóbbi időszakban.

Kedvezően minősítette a képviselőház munkaügyi bizottsága az RMDSZ törvénymódosítási kezdeményezését, amely a jelenlegi 20 százalékról 10 százalékra csökkentené a közigazgatási törvény által előírt anyanyelvhasználati küszöböt azokon a településeken, ahol a románon kívül más nemzeti közösségek is élnek.

A bizottság kedden iktatta írásos formában a még szeptember 5-én meghozott döntést.

A tervezetet május végén nyújtotta be az RMDSZ harminc képviselője és szenátora, júniusban azonban lekerült a bizottságok napirendjéről, miután a PSD és az RMDSZ nem tudott megegyezni a Grindeanu-kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány támogatásáról.

A módosítást most ismét elővették, a képviselőház PSD-s többségű munkaügyi bizottsága pedig sürgősségi eljárással (!) tárgyalta meg és javasolta elfogadásra a plénumnak (szavazati többségel, négy tartózkodással).

Ez a fejlemény meglehetősen furának tűnhet, mivel Liviu Dragnea PSD-elnök kedden (tehát a bizottság ülése előtt egy nappal) még határozottan leszögezte, hogy „semmilyen formában” nem támogatja az RMDSZ javaslatát.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a múlt héten tagadta, hogy az őszi parlamenti ülésszak eleje óta tárgyaltak volna a PSD-vel a nyelvhasználati küszöb csökkentéséről. A témát Ludovic Orban PNL-elnök szedte elő, azt állították, hogy

a nyelvhasználati küszöb csökkentése az ár, amit a PSD megfizet az RMDSZ-nek a támogatásért cserébe.

„Hogy a PNL miről beszél, nem tudom, nem értem, miért hozták fel most ezt a témát, vélhetően azért, mert nincs más” – mondta Kelemen a múlt pénteken.

Az is eléggé furcsa, hogy a PSD éppen most tesz ilyen engedményt, amikor a politikában, a közbeszédben, a nyilvánosságban ismét jelen van a felkorbácsolt magyarellenesség.

Viszont ha ezt a fejleményt összekapcsoljuk azzal, ahogyan Liviu Dragnea már-már emberi hangnemben nyilatkozott a marosvásárhelyi római katolikus iskola kapcsán a múlt hét végén, hogy az oktatásügyi minisztérium mennyire gyorsan és hatékonyan megoldotta, hogy a megszüntetett katolikus gimnázium tanulói mégis elkezdhessék a tanévet, akkor elképzelhetőnek tűnik, hogy Dragnea nem a budapesti kormány nyomásgyakorlása miatt siettette az iskola ügyének gyors rendezését, mint ahogy az logikusnak tűnhetett.

Hanem talán amiatt, hogy a PSD-ALDE és az RMDSZ közti támogatási megállapodás őszi megújítása előtti, múlt heti tárgyalásokon olyasmi is elhangzott, amiről a felek nem beszélnek a nyilvánosság előtt. Talán a szorosabb parlamenti együttműködésről, de

elképzelhető, hogy akár az RMDSZ esetleges kormányzati szerepvállalásáról is szó esett.

Nem ez lenne az első titkos megállapodás a RMDSZ és a PSD között, emlékezzünk csak, a 2012-es parlamenti választások előtt a két alakulat már kötött hasonló egyezséget, amelyre csak hónapok múltán derült fény (és lett kényszerű magyarázkodás).

Az ügy titokzatosságát az is fokozza, hogy noha van egy képviselője a munkaügyi bizottságban, az RMDSZ nem közölte sem közleményben, sem hírlevelében az előrelépést, és az RMDSZ-hez közel álló erdélyi médiaorgánumok, amelyek a szövetség minden sikeréről azonnal tudósítanak, ezúttal nem foglalkoztak a munkaügyi bizottságban történt pozitív fejleményekkel.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?
Főtér

Na de miért is visz egy hetedikes diák kést az iskolába?

Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza
Krónika

Bákó megyei román iskolából jött, mégis az övé lett a legjobb magyar érettségi Csíkban: egy csángó lány útja otthonról haza

Kicsi korában a szülei románul beszéltek vele, ma mégis magyarul gondolkodik. Szentes Stefánia a lábnyiki Magyar Háztól Csíkszeredán és a kolozsvári egyetemen át jutott el oda, hogy ma a csángó gyerekeket biztatja arra az útra, amit ő maga is végigjárt.

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter
Főtér

Orvosi csoda történt, „meggyógyult” a betegszabadságon levő igazgató, miután Diana Buzoianu már nem miniszter

További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve
Székelyhon

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli
Krónika

Sok anyaországit elriaszt Erdélytől a magyar–magyar megosztottság, a turizmus is megsínyli

Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek
Székelyhon

Szám szerint 429: megvannak az összevonásra kijelölt községek

Alexandru Stoica fejlesztési miniszter pénteken közölte, hogy a kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az ezerötszáznál kisebb lélekszámú községek összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kétszáz liter pálinka, egy marihuánás cigi és az állam határai

Fall Sándor

Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?

Legyen Călin Georgescu az elnök, és legyen végre kormányon az AUR!

Varga László Edgár

Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Marius Turda: Az eugenika közvetlenül integrálódott Nagy-Románia nacionalista és biopolitikai programjába

Sólyom István

A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.

Ahol múlt és jelen egymásba simul: a kulturális központtá változtatott Bogdánffy-ház

Szántai János

A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.

// HIRDETÉS