Hogy miért? Hát, hogy ott is kérjen egy kis miccset. Románul! Figyelem: TRANSZNACIONALISTA HUMORVESZÉLY!
A világhálón nagy sikerrel fut egy román idiótáról szóló videó, aki elment miccset venni a székelyudvarhelyi Kauflandba. Amit kevesebben tudnak: ez az alak az ostobaság élő szobra, akinek komoly múltja van.
„A marhája, elment a Kauflandba és megpróbálta eladni, hogy az eladónő csúnyán beszélt vele, mert ő románul szólalt meg, pedig nem történt ilyesmi. Ki is vágott ezt-azt a videóból, hogy úgy tűnjön, ahogy ő meséli. Ez az idióta kétségbeesetten igyekszik áldozatot faragni magából. Bizonyíték is van rá: más videókat is közzétett Youtube-csatornáján, amelyekben románul kér miccset Budapesten és Bécsben”, magyarázza a híres médiaelemző, Decebal Popescu.
És mivel a hülyeség ragadós, a România TV idiótái, de mások is szétkürtölték a hírt, miszerint azért nem szolgálták ki a marhát Székelyföldön, mert nem tud magyarul. „És persze, hogy hatalmasra dagadt a hazafiság azokban a véglényekben, akik ilyen forrásokból tájékozódnak, így hát Románia jelenleg egy hülyeséggel tele hordón csücsül”, figyelmeztet Decebal Popescu.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
A helyszínen szörnyethalt az az 54 éves férfi, akit Gyimesfelsőlok területén ütött el egy személygépkocsi – tájékoztatott a Hargita megyei rendőrség.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.