Nagy veszélyben vannak a kisebbségi jogok a Moldovai Köztársaságban

Vladimir Țurcan szocialista parlamenti képviselő, a chișinăui parlament emberi jogi és interetnikai kapcsolatok bizottságának elnöke szerint, a Moldovai Köztársaságban riasztó a kisebbségi jogok állapota. És a legnagyobb problémát a nyelvhasználati jogok jelentik. Persze nem csak ez a baj. A moldovai kisebbségek oktatási gondokkal is küzdenek, nehezen férnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz, nemigen tudnak integrálódni a társadalmi, gazdasági és politikai életbe. 

„Sajnálattal közlöm, hogy a Moldovai Köztársaság területén érvényes nyelvhasználati törvény életbe léptetése után nem tették meg a szükséges lépéseket a nemzeti kisebbségek támogatására, hogy azok az állam nyelvét tanulják”, jelentette ki Țurcan. Vagyis a román nyelvet.

Vadim Pistrinciuc liberális demokrata parlamenti képviselő szerint, a moldovai hatóságoknak élniük kell az európai országok szerezte tapasztalatokkal, ami a kisebbségek integrációját illeti. „A politikai elit szintjén a kisebbségek kérdése sokszor terítékre kerül, fellángol a vita, majd minden elcsitul. Mintha tudnánk, mit kéne tenni, de valami mindig megakadályoz. Talán itt az ideje, hogy tanuljunk másoktól”, magyarázta a képviselő.

A Stratégiai Kezdeményezések Intézetének ügyvezető igazgatója, Vladislav Kulminscki szerint, hiányzik a nyílt és őszinte párbeszéd azokról a problémákról, amelyek szakadékot teremtenek a nemzeti kisebbségek között. „Közismert dolog, hogy a széthúzást a politikai pártok szítják, amelyeket ugyancsak szűk látókörű érdekek vezérelnek”, jelentette ki az ügyvezető.

A 2014-es népszámlálás eredményei szerint, a Moldovai Köztársaság lakosságának 75,1 %-a moldovainak vallja magát, 7 % románnak, 6,6 % ukránnak, 4,6 % gagauznak, 4,1 % orosznak, 1,9 % bolgárnak és 0,3 % romának.