A Tolcsvay-testvérek Magyar miséje mellett a Kodály Psalmus Hungaricusát és és Orbán György egyik darabját is megszólaltatja a 260 énekes és 70 szimfonikus.
Magyarországi és erdélyi énekesekből álló egyesített kórus, valamint a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar részvételével nagyszabású szabadtéri koncertet tartanak szombaton 19 órától Csíkszereda főterén a Kodály-év keretében – közölték a szervezők.
A koncerten 260 énekes alkotta egyesített kar és 70 tagú zenekar lép fel Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas érdemes művész vezényletével. A koncerten Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét, Tolcsvay László zenéjére és Tolcsvay Béla szövegkönyvére készült Magyar mise című zenés rockoratóriumát, valamint az Erdélyben született és az idén 70. évét betöltött Orbán György egyik hangszeres zenekari művét adják elő.
A koncertet az Énekel az ország mintájára szervezik meg először Erdélyben. A projekt felelőse Orosz-Pál József, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem docense szerint jó összefogásnak bizonyult a terv, hiszen Erdélyben nem volt még ilyen szabadtéri szimfonikus koncert, amelyen 160 hazai és 100 magyarországi kórustag vesz részt.
Az erdélyi kórustagok június 30. és július 2. között Székelyudvarhelyen egy intenzív tábor keretében készültek fel az előadásra. A szombat esti produkción a budapesti énekesek mellett marosvásárhelyi bukaresti, brassói, szovátai, kolozsvári, székelyudvarhelyi és szászcsávási kórustagok lépnek fel.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.