Így fordulhatott elő, hogy az Untold fesztivál elsátánistásodott. FIGYELEM: pokolbéli humorveszély!
Az ortodox egyház képviselői megvádolták Emil Boc kolozsvári polgármestert, hogy az Untold fesztivál idejére megnyitotta a kincses város kapuit 90 000 sátánista előtt. Ám a városvezető megőrizte sajátos nyugalmát, és egy kedd esti sajtótájékoztatón kijelentette: a sátánisták nem jelentenek gondot a városra nézve, sőt, szívesen látott vendégek, hiszen „legalább nem magyarok”.
„Nem szabad felednünk: jó házigazdáknak kell lennünk”, mondta Boc. „Mindenek előtt: a sátánisták is emberek. A mi testvéreink, akkor is, ha időnként macskákat áldoznak fel, sikeres fesztiválokat szerveznek, vagy épp megidézik Belzebubot, a legyek urát. Belzebubot egyébként nem is idézik meg olyan gyakran. Alig egyszer-kétszer fordult elő, mióta elkezdődött az Untold. És ami a legfontosabb: nem magyarok.”
Noha Emil Boc éveken át szívósan ellenállt annak, hogy kitegyék a magyar nyelvű városnévtáblákat Kolozsváron, azonnal megígérte a sátánistáknak, hogy minden kolozsvári feliratot lefordíttat óarámi nyelvre, hogy a Lucifer hívei által a jövő évi Untoldra meghívott ijesztő pokolbéli démonok gond nélkül el tudják olvasni őket.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Nálunk nincsenek megoldhatatlan helyzetek, valahogy mindent el lehet intézni, hiszen holnap is nap van.
Harminc napra rács mögé került az a környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő, aki egy Maros megyei cégtől 45 ezer lejes csúszópénzt kért. Amint átvette az összeget, őrizetbe is vették.
Évtizedeken át a kalotaszegi kézművesség legismertebb központja volt Körösfő, ahol a főút mentén szinte minden ház előtt népművészeti termékeket kínáltak. A rendszerváltás után virágzásnak indult kiskereskedelem azonban napjainkra hanyatlani kezdett.
Eltűnt egy 87 éves férfi, aki vasárnap délelőtt távozott gyergyóalfalvi hétvégi házából, azóta nem tért vissza. A Hargita megyei rendőrség a lakosság segítségét kéri a felkutatásában.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.