A Kolozsvári Magyar Napok történetében még soha nem nyílt ennyi kiállítás, mint amennyivel idén várják a művészetek szerelmeseit.
Műfajban, technikában, tematikában és stílusban egyaránt szerteágazó programkavalkáddal várja a művészetek szerelmeseit a 8. Kolozsvári Magyar Napok. Az előző évekhez képest megugrott a rendezvénysorozat keretében nyíló kiállítások száma: idén összesen harmincöt tárlatot tekinthet meg a nagyérdemű a fesztivál bő egy hete alatt.
A kincses Kolozsváron működő valamennyi művészeti galéria, múzeum, kiállításra alkalmas egyesületi székhely megnyitja kapuit a látogatók előtt, és színvonalasnak ígérkező kiállítással, esetenként vezetett tárlatlátogatással nyújt tartalmas időtöltést a kolozsváriak és a várost megtöltő látogatók számára.

.jpg)
A Magyar Művészeti Akadémia a Magyar Kézműves Sörök Udvarának is otthont adó Szentegyház utca 4. szám alatti kiállítóteremben rendez be fotókiállítást közel harminc művész közreműködésével. Az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban a magyar fotótörténelem egyik legnagyobb alakja, a kolozsvári születésű Veress Ferenc üveglemezeiből nyílt időszakos kiállítás, amelyen román és magyar nyelven szerveznek tárlatvezetéseket.
A bemutatandó művészi kifejezésformák változatosságát jól szemlélteti Metz Judith virágkötő kiállítása, amelyre az Egyetemiek Házában kerül sor.
A 8. Magyar Kolozsvári Napok további kiállításairól az alábbi linken tájékozódhatnak az érdeklődők.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
További csütörtöki hírek: nagyot veszítene az RMDSZ a községek tervezett összevonásával. És jön az első, sürgősségi költségvetés-kiegészítés, novemberben pedig egy második.
Egy 16 éves, málnásfürdői lány megtalálásához kéri a lakosság segítségét a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
A Csíkszeredai Bíróság meghosszabbította a Csíkdánfalván halálos kimenetelű gázolást elkövető, majd a helyszínt elhagyó autóvezető előzetes letartóztatását. Így a 39 éves karcfalvi férfi újabb 30 napig vizsgálati fogságban marad.
Meddig terjedhet az állam beleszólása a magánéletbe és hol lesz büntetőjogi kérdés az, hogy egy ember mit fogyaszt?
Gondolatkísérletek, amelyekből kiderül, hogy nincs is annyi félnivalónk, mint amennyire félünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.