Az etnikai alapú autonómia nem kívánatos, mivel akadályozza a fejlődést – vélekedett Klaus Iohannis államfő kedden délelőtt székelyföldi látogatásának kezdetén Csíkszeredában, a megyeháza épületében.
A német származású elnök érkezésekor néhány tucatnyi, az épülettől kordonokkal elválasztott autonómiapárti tüntető székely zászlókat lobogtatva demonstrált.
Olvasson még:
Iohannis – akit Borboly Csaba, a Hargita, és Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke fogadott – mintegy 300 Hargita és Kovászna megyei önkormányzati vezető részvételével megtartott, Koherencia és átláthatóság – példák a jó gyakorlatokra Hargita és Kovászna megyében című fórumon elmondott beszédében emlékeztetett, három olyan téma van, amely kapcsán állásfoglalást várnak tőle: a decentralizáció, a regionalizáció és az autonómia.
Ezek kapcsán leszögezte: a decentralizáció kötelező a gazdasági fejlődés érdekében, a regionalizáció pedig kívánatos, ha a közigazgatás korszerűsödéséhez vezet.
„A helyi és regionális autonómia segít,
de az etnikai alapú autonómia nem kívánatos, mivel akadályozná a fejlődést.
Erre a következtetésre jutottak európai szinten, ahol egyenesen azt javasolják, hogy regionalizáció esetén a régiókat ne az etnikai határok mentén alakítsák ki” – mondta Iohannis, arról ugyanakkor nem beszélt, konkrétan milyen európai ajánlásokat idézett.
Az elnök egyébként ezen álláspontjával arra reagált, hogy Tamás Sándor előzőleg autonómiát szorgalmazott a többségében magyarlakta régiók számára.
„Elnök úr, mi nem etnikai alapú autonómiát akarunk, és ezt újfent elmondom a sajtó előtt is: nem etnikai alapú autonómiát akarunk.
A régió jóléte és békéje érdekében akarunk autonómiát, európai uniós típusú autonómiát kérünk.
Hogy példát is mondjak: Dél-Tirolban a németek békében és jólétben élnek együtt az olaszországi többséggel” – mutatott rá az elöljáró.
A rendezvény kezdetén egyébként a résztvevők a román himnuszt követően a székely himnuszt is elénekelték, amit Iohannis megköszönt, miután magyarul kívánt jó napot az egybegyűlteknek.
„Köszönöm, hogy énekeltek nekem, amikor megérkeztem. Jó és erős hangjuk van. Úgy tudom, sok év eltelt azóta, hogy egy elnök hivatalos látogatást tett itt, ezért különösen ragaszkodtam ahhoz, hogy eljöjjek erre a csodálatos vidékre, ahol jóravaló emberek élnek, hogy megismerjem önöket” – mondta Iohannis.
Hozzátette: azért érkezett, hogy figyelmesen meghallgassa a helybeliek igényeit, mivel valódi párbeszéd és partnerség révén lehet túllépni a felmerülő nehézségeken.
A fórumon való részvételt követően Iohannis a sajtó érdeklődése nyomán az anyanyelv-használatról és a székely zászló használatáról is beszélt. Előbbi kapcsán azt állította: Románia példaértékű Európában annak nyomán, hogy az iskolákban, a sajtóban és a közigazgatásban használható a kisebbségek anyanyelve, a további vitákat azonban óvatosan kell lefolytatni, az alkotmány szellemében. A székely zászló kapcsán úgy vélekedik, annak idegenforgalmi célú használatáról lehetne tárgyalni, a székely lobogó használatához azonban politikai követelések is társulnak, ami bonyolulttá teszi a helyzetet, ugyanakkor a feszültség oldása érdekében meg kell találni a megoldást.
Az elnök méltatta az önkormányzati elöljárók többségének azon igyekezetét, hogy egyensúlyt teremtsen többség és kisebbség között a térségben.
Egyben felhívta a figyelmet: a magyarlakta térség történéseit gyakran „megosztó hangnemben” kezelték a nyilvánosság előtt, amely a különbségekre összpontosít, és ellentéteket szít.
„Az intolerancia, a más nemzetiségűek elutasítása, függetlenül attól, hogy a kisebbség vagy a többség részéről történik, biztos módszer a fejlődés akadályozására, mind a közösségek, mind az ország szempontjából. Ugyanígy ezen közösségek elszigetelődése sem segíti a fejlődést” – hangoztatta Iohannis.
Az államfő méltatóan szólt a két megye kulturális hagyományairól és idegenforgalmi potenciáljáról, ugyanakkor emlékeztetett: nem sikerült megfelelő számú beruházót vonzani a térségbe. Egyúttal annak a szükségességét is hangoztatta, hogy a magyar gyerekek megtanuljanak románul.
Az eseményen
Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere egy székely zászlót ajándékozott Iohannisnak,
amelyre ráírta azt a dátumot, amikor Iohannis megnyerte a választásokat, feltüntetve azt is, milyen elsöprő aránnyal győzött a két megyében, illetve a keddi dátumot, megjegyezve: az eseménynek egy partnerség kezdetét kell jelentenie. Az államfő egy román zászló átadásával viszonozta a gesztust, megjegyezve: a partnerségnek nem etnikai alapon kell nyugodnia.
Iohannis a fórumot követően meglátogatja a csíkszeredai ortodox székesegyházat, ellátogat a csíksomlyói kegytemplomba, ellátogat a Szent István-otthonba, helyi termelőkkel találkozik, ellátogat a csíkszentkirályi Hargita Gyöngye ásványvízüzembe, majd tovább utazik Sepsiszentgyörgyre.