// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Torockón napfény járja át a szívem újra – kétszer is (FOTÓK)

// HIRDETÉS

A Double Rise idei, második kiadásának az első napjára begyűltek a tündérkertbe a legszorgalmasabb fesztiválozók. Íme a fesztivál, ahol kétszer kel fel a nap, de úgy tűnik, soha le nem nyugszik.

Első nap lévén, érdekes volt, hogy még talán a fesztiválozóknál is látványosabban képviselték magukat a helyiek, akik hatalmas sorban várakoztak a karszalagért. Méghogy véget ér a lázas ifjúság. Nem szabad bevenni azt a lázcsillapítót!

 

 

A helybeliek is beálltak a sorba a karszalagokért.

 

 

Ez pedig a jegyet vásárlók sora.

 

 

Egy panzió személyzete minden bizonnyal némi aggodalommal figyeli, hogy idén kik lesznek a vendégeik.

 

 

Double Rise-bemelegítő.

 

 

Izgalmas kézműves vásárfiára is lehet majd nyomulni.

 

 

Átvándorol a tömeg a koncerthelyszínre.

 

 

A Muzsikás együttes perzseli fel a füvet elsőnek. Elég jók a „kilátások”.

 

 

...és elhúzza a nagyérdemű nótáját.

 

Még mindenki konszolidált és viselkedik.

 

 

A Muzsikás leköszön.

 

 

Nem, nem rúg bele a nagybőgőbe...

 

 

A helyiek is képviselik magukat családostól.

 

 

Van, aki nem bír ébren álmodni és hagyja magát elringatni az anyatermészet lágy ölén.

 

 

Apraja-nagyja „ráreagál” a fesztiválra.

 

 

Bagossyék a hegy lábainál csapnak a húrok közé.

 

 

Flower power.

 

 

„... mintha kezed kezem volna”.

 

 

Ereszd el a hajamat van a csajoknál is.

 

 

Úgy tűnik, lesz majd, amit az unokáknak mesélni.

 

 

Metálvilla a Quimbyn. Kiss Tibi szerint ez életük legszebb fesztiválhelyszíne.

 

 

Nincs ESCkép.

 

 

Kiss Tibi egy húron pendül...

 

 

Az idei év leghülyébb trendje a világítókeretes napszemüveg, amivel semmit nem látsz, de téged igen.

 

 

Libidó-limbó à la Quimby.

 

 

Livius hozta a formáját (magyarán nagyon adta).

 

 

A világítószemüveges figyel.

 

 

Silent partyn a kisgyerek a Quimby-koncert első sorában.

 

 

Az éjjel soha nem érhet véget!

Fotók: Oláh Badi Levente

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS