// 2026. szeptember 26., szombat // Jusztina

Nagyon jó hír: felújítják a marosvásárhelyi Kultúrpalotát

// HIRDETÉS

A magyar szecesszió egyik legszebb remekműve jórészt uniós pénzekből újul meg.

Aláírta szerdán a marosvásárhelyi Kultúrpalota felújításának finanszírozási szerződését Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke és Simion Creţu, a Központi Fejlesztési Régió igazgatója. A Kultúrpalota felújítási projektjének összértéke 6 és fél millió lej, amelyből 6 millió lej vissza nem térítendő támogatás.

A projekt az épület külső és belső javítási munkálatait foglalja magában, többek között a Maros Megyei Könyvtár lépcsőházának és a Tükörteremnek a felújítási munkálatait, illetve a Nagyterem orgonájának restaurálását is.

A marosvásárhelyi orgonát 1913-ban építették a Rieger testvérek, a hárommanuálos orgona egyik különlegessége, hogy a 63 sípsor mind a 4463 sípja eredeti, azaz száz éve készültek, és a hangszer szinte folyamatosan működött átadása óta.

Péter Ferenc elmondta, az 1911-1913 között szecessziós stílusban épült Kultúrpalota a város, sőt a megye jelképének számít, így mindenki örömmel fogadta a hírt, hogy megújulhat a több mint 100 éves épület. A tanács elnöke szerint ez egy rendkívül fontos munkálat, hiszen a megyébe látogató turisták zöme meglátogatja a Kultúrpalotát is. Ma is meghatározó épülete a városnak, és

e pályázat révén teljesen megújul a homlokzata - tette hozzá az elnök.

Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója elmondta, a külső és belső felújítás során nem csak az orgona újulhat meg, hanem a Kultúrpalota tetőzete, a fém díszítőelemek, a kődíszek, a homlokzati domborművek és az elektromos hálózat is. A belső munkálatok során felújítják a lambériát és a márványpadlózatot is.

A múzeumigazgató hozzátette, ez az uniós pályázat gyakorlatilag befejezése a 10 évvel ezelőtt elkezdett restaurálási munkálatoknak, amelyeket a megyei tanács finanszírozott. Az eddigi munkálatok során

restaurálták a vitráliákat, a nagytermet, a folyosókat és a megyei könyvtár olvasótermét.

Simion Creţu, a Központi Fejlesztési Régió igazgatója szerint a Kultúrpalota országos érdekeltségű idegenforgalmi látványosság, és rendkívül fontos, hogy állagát megőrizzék, illetve felújítsák, hogy minél több turistát vonzzon a térségbe.

„Fontos projekt, nem olyan nagy összegű beruházás, de ezáltal megfelelő körülményeket teremthetnek, hogy jól konzerválják az épületet" - magyarázta Creţu.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év
Főtér

Olguța, Boc, Băsescu, az idegengyűlölet és a 2000 éve tartó 108 év

Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés
Krónika

Európa legjobb bárjai közé került a kolozsvári Heltai, a vezetőjét is meglepte az elismerés

Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.

A Fotógróf
Főtér

A Fotógróf

Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött
Székelyhon

Hány rekord lesz még ma? A benzin után az euró is csúcsot döntött

Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást
Krónika

Októbertől jön az új útdíjfizetési rendszer, sokaknak okozhat majd fejfájást

Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton
Székelyhon

Leszakadt a csobányosi híd, nem lehet eljutni Csíkszeredából Kománfalvára a megszokott úton

Leszakadt egy fémszerkezetű híd szerdán reggel a Bákó megyei Csobányosnál, miután egy nehéz munkagép haladt át rajta.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS