// 2026. szeptember 15., kedd // Eniko, Melitta

Botrány lett a medvevizitből

// HIRDETÉS

„Nem mondhatom az ingázóknak, hogy ne menjenek dolgozni, üljenek otthon” – dohogott a polgármester Sepsibodokon, ahol vonat gázolt el egy medvét.

Szerdáról csütörtökre virradóan két medve közelítette meg Sepsibodok vasútállomását, egyiküket elütötte a vonat. Fodor István polgármester és a helybéliek is aggasztónak tartják, hogy egyre gyakrabban sétálnak a medvék a településen úgy, hogy az állomás ráadásul több kilométerre van az erdőtől. 

 

„Ahelyett, hogy az erdőben járkáljanak, a medvék a sepsibodoki vasútállomáson járkálnak. Jó, hogy nem mentek be a jegypénztárhoz. Eléggé veszélyes, mert éjjel, hajnalban is jönnek a vonatokhoz az emberek. (...) Nem mondhatom az ingázóknak, hogy ne menjenek dolgozni, üljenek otthon. (...) 

 

Már botrány van a községben, azt kérdezik, hogy mit teszünk mi, a hatóságok, mert az állomás ajtójában elüti a vonat a medvét. És az a csúcs, hogy nem egyedül volt, még volt vele egy medve, aki el sem akart menni a helyszínről. Visszatért kétszer-háromszor. Jó, hogy nem történt tragédia, nem kapta el a medve a vasúti alkalmazottat” – nyilatkozta Fodor István. 

 

A polgármester elmondta, a medvék már többször garázdálkodtak idén a község területén, az emberek már félnek kimenni az utcára, az önkormányzat pedig tehetetlen az ügyben, hiszen aláírásokat gyűjtöttek, a minisztériumokhoz fordultak, de nem kaptak választ. 

 

„Ha lelősz egy medvét, fizetsz, (...) de egy emberi életért senki nem fizet (...). Nem tudom, hová jutunk, ha így folytatódik (...) meg kell találni a módját, hogy a medvék az erdőben, az emberek a faluban lakjanak” – mondta a polgármester. 

 

A Kovászna megyei rendőr-főkapitányság szóvivője, Nicoleta Tolvaj-Marin az Agerpres hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a medvére egy vasúti munkás talált rá, aki azonnal értesítette a hatóságokat az 112-es egységes sürgősségi hívószámon. 

 

„A sepsibodoki rendőrök a helyszínre érkeztek, és megállapították, hogy az ütközés következtében a medve elpusztult. A rendőrök értesítették az erdőőrt, hogy elszállítsák a tetemet, jelenleg azt vizsgálják, hogyan jutott az állat az állomás környékére” –jelentette ki a szóvivő. 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása
Főtér

A sírásóverseny, az ország mediátora és az egészséges nacionalizmus nem véletlen találkozása

Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette
Székelyhon

Két férfi lett rosszul a mofettában Büdösfürdőn, egyikük életét vesztette

Halálos baleset történt szombaton a büdösfürdői mofettánál: egy férfi életét vesztette, a másikat életveszélyes állapotban szállították kórházba.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS