Múzeuma is lett Váradnak a Múzeumok Éjszakájára

Tekintélyes tömeg hömpölygött szombaton este Nagyváradon a Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola egykori épületében, amely csütörtök óta már új funkciót tölt be: hosszas huzavona után végre ideköltözött és itt nyitotta meg kapuit a Körösvidéki Múzeum.

Az ország ötödik legnagyobbjaként számon tartott közgyűjtemény sorsa igencsak hányatott volt: a 70-es évek elején költöztették be a második világháborúban a kommunista román állam által ellopott államosított római katolikus püspöki palota barokk épületébe. Aztán, ahogy ez szerencsés esetekben lenni szokott, hosszas jogi csűrés-csavarás után 2004-ben az ingatlant visszaszolgáltatták jogos tulajdonosának, a nagyváradi római katolikus püspökségnek, a múzeumnak pedig költöznie kellett.

Szerencsére akadt megfelelő, még az eddiginél is impozánsabb méretű: ingatlan a hadapródiskola Rulikowski (ma Román hadsereg) úti épülete, amely azonban elképesztően lelakott állapotban volt.

A megyei önkormányzat ezért hozzáfogott a felújításához, a megyei közgyűlés akkori vezetője azonban 2010-ben a munkálatok minőségével való elégedetlensége miatt leállította a felújítást.

Azóta zajlott a huzavona, a város önkormányzata is megpróbálta rátenni a kezét az épületre – a múzeumot pedig a felújított várba költöztette volna, amely azonban a múzeumi szakma egybehangzó véleménye szerint alkalmatlan a hatalmas méretű közgyűjtemény tárolására, mivel nem múzeumi szempontok szerint újították fel –, míg végül a tavalyi önkormányzati választások nyomán megyei közgyűlési elnökké választott Pásztor Sándor ismét elkezdte a felújítási munkálatokat, egyik legfontosabb céljaként a múzeum helyzetének rendezését nevezve meg.

És kevesebb mint egy év múlva meg is lett az eredmény: az új múzeumi székhely szombaton este gyönyörűen restaurálva, a főbejáratnál kialakított szökőkút mögött délcegen magasodva, díszkivilágítással várta a látogatókat. A bejárat fölött pedig jókora LED-falon a még be nem fejezett belső terek látványterveit mutatták be.

A látogatók jöttek is szép számmal, mivel a Múzeumok Éjszakája alkalmából a helyi közlekedési vállalat ingyenes buszjáratokat működtetett a püspöki palota és az új székhely között, és az épületet legalább akkora érdeklődés övezte, mint a benne az ünnepi alkalomból megnyitott időszakos tárlatokat.

A látogatók a váradi képzőművészeknek a váradi múzeum saját tulajdonában levő alkotásaiból összeállított tárlat mellett a debreceni Déri Múzeum néprajzi kiállítását, valamint a chișinăui nemzeti múzeum szőnyegeiből kialakított tárlatot tekinthették meg.

Az ingatlanról érdemes megjegyezni, hogy a felújítás – legalábbis első ránézésre – nagyon jól sikerült, az épület ismét a régi pompájában csillog. A szó szoros értelmében: a kőpadló olyan tükörsima és fényes, mintha üvegből lenne. És klímaberendezés is van – a májusi kánikulában leírhatatlanul jólesett a hűs, belső klíma. És a jelek szerint büfé is várja majd a látogatókat, a megnyitó estéjén legalábbis sokan söröztek az épület melletti teraszon, de például töltött káposztát is rendelhetett, aki nem csak a kultúrára éhezett ki.

Belül jókora lépcsőház és szakszerűen kialakított kiállítóterek fogadják a látogatókat, az egyik, nagy belmagasságú teremben galéria kialakításával növelték a kiállítási felületet. A mozgássérültek számára minden lépcső mellett felvonót alakítottak ki, és ami szintén fontos: minden felirat háromnyelvű, magyarul, románul és angolul is olvashatók az információk.(Bár az mondjuk nem kicsit visszás, hogy a háromnyelvű tájékoztatók fölött a váradi magyar képzőművészek nevét román formában tüntették fel, így Jakobovits Miklósból Nicolae, Fux Pálból pedig Paul lett. Ez bosszantó baki).

Amúgy a múzeum még nincs teljesen kész, az állandó tárlatok beköltöztetése előtt az üzemeltető Bihar megyei önkormányzatnak több millió euróból el kell készíttetnie a megfelelő bútorzatot és a tárlókat. A közel tízmillió eurós összeget európai uniós forrásokból kívánják megszerezni, és ha minden jól megy, év végére talán teljes egészében új helyén lesz látható az 500 000 darabos – képzőművészeti, természettudományi, történelmi és néprajzi gyűjteményt is magában foglaló – közgyűjtemény.

De addig sem kell várni: aki csak teheti, látogasson el a múzeum új székházába, amely gyalogszerrel öt percnyire található a Szent László tértől. Érdemes.